Szerző: presshelsinki
2016.09.12.
Az október 2-iki kényszernépszavazáson a külhoni magyarok is szavazhatnak. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli nemzettársaink kiváltságos helyzetben vannak, mert ők levélben is szavazhatnak. Az állam feltűnően előzékeny velük szemben, különösen a magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön élőkhöz képest, akik előzetes egyeztetés után csak a külképviseleteken adhatják le voksaikat. De most nem a nyilvánvaló választási diszkrimináció a témánk.
Mindeddig (hétfő, 14:15-ig) 266 240 külhoni választópolgárt regisztráltak. A népszavazásra levélben, ügyfélkapun és online is regisztráltathatják magukat. Személyes megjelenésre nincs szükség, és más külhoniak személyes adatainak birtokában meglehetősen könnyű visszaélni, magyarán csalni mások választójogával.
De a legtöbben külföldi honfitársaink nem most, hanem az előző, két évvel ezelőtti országgyűlési választáson vetették fel magukat a választási névjegyzékbe. Merthogy a törvény szerint aki a 2014-es országgyűlési választások előtt vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében. És 10 éven át rajta is maradnak. Csakhogy arról Romániában, Szerbiában vagy Dél-Afrikában lakó magyar választópolgárról, aki ez idő alatt meghal, a magyar hatóságoknak aligha van tudomásuk, a központi nyilvántartó nem tudja törölni őt a névjegyzékből. Ahogyan az elhunyttól sem várható el, hogy a túlvilágról „szóljon” a szomorú eseményről, és kezdeményezze törlését a névjegyzékből.
Vagyis a gyakorlatban, ha a külhoni választópolgár halott, attól még választói joga életben marad. És nem is kell különösebb fantázia ahhoz, hogy megsejtsük, milyen technikákkal lehet az abszurd helyzettel visszaélni. A magyar hatóságok automatikusan postázzák ugyanis a szavazási levélcsomagot az egykor megadott külföldi címre...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.