Szerző: Lakner Zoltán
2016.09.12.
Orbán ma már nem túlélésért küzd Brüsszelben, hanem szövetségeseket toboroz, a Jobbik keresi a váltópárti pozíciót, a baloldali ellenzékkel meg nem az a kérdés, mi lesz 2018-ban, hanem mi lesz bármikor. Lakner Zoltán szerint nem túlzás, hogy a 2018-as választások eldőlhetnek október 2-án. Interjú.
Túl vagyunk a Fidesz utolsó nagyobb brainstormingján, az ellenzék is szépen lassan kitalálja, hogy mivel szeretné kitölteni a kampányidőszakot, ha már annyira muszáj. Az ősz eleje nem fog másról szólni, mint migránsokról, határokról, Brüsszelről. Ha pedig a Fideszen múlik, az ősz vége, sőt az elkövetkezendő másfél év is ezen kulcsszavak jegyében telik. Lakner Zoltán politológussal migránsüzemanyagról, az ellenzék avíttas Európa-képéről és a népszavazás tétjéről beszélgettünk.
Túl vagyunk a Fidesz utolsó nagyobb brainstormingján, az ellenzék is szépen lassan kitalálja, hogy mivel szeretné kitölteni a kampányidőszakot, ha már annyira muszáj. Az ősz eleje nem fog másról szólni, mint migránsokról, határokról, Brüsszelről. Ha pedig a Fideszen múlik, az ősz vége, sőt az elkövetkezendő másfél év is ezen kulcsszavak jegyében telik. Lakner Zoltán politológussal migránsüzemanyagról, az ellenzék avíttas Európa-képéről és a népszavazás tétjéről beszélgettünk.
hvg.hu: Az első hír, ami túljutott a Hotel Füred falain az az, hogy a kihelyezett frakcióülésen Orbán Viktor szinte kizárólag a migránsokról beszélt, legfeljebb a kontextust váltogatta néha. A Fidesz feltalálta a kifogyhatatlan üzemanyagot?
Lakner Zoltán: A kormány nyilván arra törekszik majd, hogy ez megszüntethetetlen téma legyen. Köztudott (illetve felmérések is bizonyítják – a szerk.), hogy Magyarországon nagyon erős az idegenellenesség. Így, amikor témává vált, hogy befogadó országgá kell-e válnunk, vagy sem, a kormány számára egyértelmű volt a válasz.
Másfelől a téma illeszkedik abba a világértelmezésbe, amit a kormány már a menekülthullám előtt is használt. Hivatkozás a nemzeti szuverenitás védelmére, rendpártiságra, küzdelem idegen hatalmakkal – ezeknek esszenciája a menekültkérdés, megfejelve egy látható, félelmetesnek tűnő ellenséggel, illetve az őket segítő „háttérhatalmakkal”. A téma tehát azért tud jól működni, mert nemhogy váltásra nem kényszerítette a kormányzati retorikát, de még keményebbé tette azt.
hvg.hu: Mert ugyan ki kényszerítené váltásra? A szétesett ellenzék, a széteső Európa? Ha bármelyiknek sikerülne is ez, a Fidesz erre is felkészült?
L. Z.: Ez a téma azt is megmutatja, mennyire megváltozott az európai játéktér. Amikor az ellenzék Európa-pozitív érvelésbe kezd, vagy kifejezetten egy uniós tagságról szóló döntésnek állítja be a népszavazás tétjét, akkor az embernek kicsit olyan érzése támad, mintha az ellenzéki politikusok egy 10-15 évvel ezelőtti Európáról beszélnének. Ezzel a régimódi és statikus Európa-képpel szemben Orbán egy valós idejű, sokféle probléma által szabdalt Európát és politikai játékteret lát.
Ebből a szempontból is a korábbi orbáni politika folytatását látjuk, csak a kormány szempontjából sokkal jobb helyzetből. Ma már nem azért kell küzdenie a magyar miniszterelnöknek, hogy a saját érvrendszerének a létjogosultságát elfogadtassa Európával. A szövetségesek toborzásánál tart...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.