Szerző: Madlovics Bálint
2016.09.25.
A demokrata ellenzék pártjai láthatóan nem nagyon tudnak mit kezdeni a menekültüggyel. A küszöbön álló kvótareferendummal kapcsolatban ugyan már kialakították – hellyel-közzel konzisztens – álláspontjukat, miszerint az „igen”, a „nem”, a bojkott vagy az érvénytelen szavazat-e a kívánatos, az ehhez használt érvrendszereik viszont nem vagy csak érintőlegesen foglalkoznak konkrétan a migránsokkal, illetve a bevándorlási válsággal.Az említett pártok politikusai ezt azzal szokták indokolni, hogy a népszavazás valójában nem is a migránsokról szól, hiszen – mint mondják – nincs is betelepítési kvóta, senki nem akar menekülteket (jelentős számban) Magyarországra oktrojálni. A politika azonban az értelmezések versenye: semmi sincs kőbe vésve, és mint minden a közéleti diskurzusban, az október 2-i kvótareferendum is a politika szereplőinek tolmácsolásában nyeri el az értelmét. A politikusok pedig az érdekeik szerint keretezik, illetve tulajdonítanak jelentést a politikailag jelentős eseménynek. A kormánypárt például a kvótareferendumról olyan értelmezést kínál, miszerint az igenis a menekültekről szól – csak nem a mostani, hanem a majdan Európába jövő menekültáradathoz kapcsolódó lehetséges kényszerbetelepítési döntéseknek kíván gátat szabni.
Ezzel szemben a demokrata ellenzék pártjainak kommunikációs stratégiája sokkal inkább a menekültkérdés eltolására és a referendum más témákra keretezésére irányul. A Liberálisok „igen”- és a DK bojkott-párti érvelése főleg az európai uniós tagsághoz köti a népszavazást, míg az MSZP és a kampány idejére összefogott Együtt, PM és MoMa gumicsontnak, figyelemelterelésnek tartja azt és inkább „az ország valós problémáira” terelnék a közbeszédet: az oktatásra, az egészségügyre és a korrupcióra, egyebek közt...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.