Szerző: Swan Edgar
2016.09.14.
"A magyaroknak joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni. Ezt a jogot sem a Brüsszel, sem a luxemburgi külügyminiszter nem veheti el"
valamelyik variációját – most éppen Szijjártó Péter előadásában, úgy döntöttem, hogy ideje van az ünneplésnek. Valamint itt az ideje annak is, hogy fennállásom óta először komolyan vegyem az egyébként teljesen komolyanvehetetlen kormánypropagandát.
Én, mint magyar állampolgár (igen, kedves olvasók, a büdös román nem én vagyok a Szalonnánál, bár időnként cserélünk egymás között, de jelenleg büdös magyar és még annál is büdösebb nihilista – lánykori nevén liberális – mivoltomban nyilvánulok megfele), úgy döntöttem, hogy nem óhajtok a továbbiakban együtt élni a Fidesz nevű párttal és az Orbán-kormány nevű képződménnyel.
Miután én mindig is a határaimat védtem, jogomban áll eldönteni, hogy kivel akarok együtt élni. Velük garantáltan nem. Sőt, a továbbiakban finanszírozni sem óhajtom az ő ténykedésüket. Sem a megélhetésüket, sem a különféle családtagjaik, ismerőseik, szeretőik gazdagodását nem szeretném támogatni.
Ez az én hazám is, akár férfi, akár nő, akár transznemű, akár keresztény, akár nem keresztény, akár zsidó, cigány, meleg, nihilista, akár liberális, vagy éppen hedonista vagyok, ezennel kikérem magamnak, hogy néhány – önmagát politikusnak kiadó – élősködő nyilatkozzon folyamatosan az én életemről, az én nevemben, helyettem, a megkérdezésem nélkül.
Egyébként abból is súlyosan elegem van, hogy hülyének néz egy kisebbséget képviselő kormány, abból is, hogy ellenem uszítja a honfitársaimat és engem is megpróbál ellenük uszítani és abból is, hogy lejárat az ország kormánya egész Európa előtt. Én nem vagyok sem embertelen, sem idegengyűlölő, sem antiszemita, sem rasszista, sem korrupt, sem hazug. Nem én vagyok az, aki képtelen beilleszkedni a közösségbe, aki képtelen tudomásul venni és elfogadni a többség véleményét, hanem a kormány.
Nem én szervezkedem az Unió ellen, nem én követelem, hogy 28 tagország közül az én akaratom legyen a mérce és mindenki hozzám igazodjon, hanem a kormány. Nem én döngetem a mellem mások érdemeire felkapaszkodva, hanem a kormány. Nem én vagyok az, aki folyamatosan pofázik, ugat és kikéri magának, miközben a befizető országok adófizetőinek pénzéből gyarapítom a magánvagyonomat.
Nem én nézek hülyének mindenkit – a saját állampolgáraimat csak úgy, mint a teljes uniós közösséget -, hanem a kormány. Nagyon elegem van abból, hogy az én pénzemből folytat háborút a saját országom kormánya ellenem, a társadalom többsége ellen és az egész közösség ellen. Elegem van a szemmel látható korrupcióból és abból, hogy az ország miniszterelnöke, miniszterei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke saját tulajdonának tekinti a közvagyont, a közpénzekkel magánvagyonaként bánik.
Abból is rohadtul elegem van, hogy ugyanezek az emberek hihetetlen pökhendiséggel kérik ki maguknak, ha bárki kérdőre meri vonni őket akár a sajtó, akár az ellenzéki pártok részéről. Hát kik ezek a senkiháziak?
Miért kellene nekem elfogadnom azt, hogy egy halom lelki nyomorék, egy csapat erkölcsi hulla, egy kupac kisebbségi komplexusban szenvedő élősködő rám hivatkozva ugasson bele mindenki életébe, miközben lerabolják a teljes társadalmat?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.