Szerző: Zöldi László
2016.09.18.
Az őszödi kazetta
Tegnapelőtt, vasárnap délután kirobbant az őszödi Watergate-botrány. Eljutott a Magyar Rádióba az a hangfelvétel, amely május 26-án készült a Balaton-parti kormányüdülőben, és megörökítette az országgyűlési választásokon győztes Gyurcsány Ferenc keresetlen szavakkal tarkított gondolatmenetét.
A kiszivárogtatásból három szakmai következtetés adódik.
Az egyik az, hogy amit valaki valahol hangszalagra vesz, az előbb-utóbb nyilvánosságra kerül. A törvényhozók ugyanis hajlamosak arra, hogy úgy érezzék, rájuk nem vonatkoznak a törvények, ezért aztán csak a nyilvánosság révén lehet őket szankcionálni. Kínos, szűk körben elhangzott megjegyzéseikből egy kazettányi mindig eljut a nyilvánosság képviselőihez, azokhoz a fránya újságírókhoz. A másik következtetés az, hogy az őszödi kazetta annál a Sztankóczy Andrásnál kötött ki, aki alig néhány hete hírigazgató a közszolgálati rádióban. Noha Magyar Hírlap-beli újságírói tevékenysége nem adott alapot a híresztelésre, a jobboldali sajtóban mégis azzal vádolták: Such György rádióelnök azzal hívta hírfőnöknek, hogy az ő dolga lesz elkendőzni a kormánykoalíció szempontjából kedvezőtlen információkat. A válasz csattanós. Sztankóczy megvizsgáltatta a Gyurcsány-kazetta hitelességét, és nyilvánosságra hozta. Ez a dolga - érdemben tájékoztatni a hallgatókat.
A harmadik következtetést feszengve vonom le. Vasárnap este és tegnap reggel a miniszterelnök végigjárta szinte az összes szerkesztőséget, és magyarázta a bizonyítványát. Van egy kis sajtóügynökségem, talán még nekem is interjút adott volna, ha felhívom az irodáját. De ha kármentőként képes villámgyorsan kapcsolatot teremteni a nyilvánosság képviselőivel, vajon az augusztus 20-án este történtek után miért csak húsz órával állt a kamerák, mikrofonok és diktafonok elé? Az őszödi kazetta kiszivárogtatása nem érte meglepetésként, a tűzijáték alatti tömegkatasztrófa pedig váratlanul érte? Fontosabb a saját szavahihetősége, mint az, hogy azon melegében az ország népéhez forduljon részvétnyilvánítás céljából?
2006. szeptember 20.
A tűz közelében
A hétfőről keddre virradó nap szégyenfolt a Magyar Televízió történetében. Tüntetők ostromolták meg az épületét, és a közszolgálati intézmény elfelejtett élni a kínálkozó szakmai lehetőséggel.
Este tízkor kezdődött Baló György műsora, amelyben Juhász Ferenc, az MSZP ügyvezető alelnöke és Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője vitatkozott. A két legbefolyásosabb párt politikusai talán még most is huzakodnának, ha a műsorvezető nem jegyezte volna meg, hogy az épület bejáratánál tüntetők gyülekeznek. Úgy háromnegyed óra múlva mindhárman elvonultak a stúdióból. Aztán láthattuk a Kultúrház megismételt adását, hallottunk híreket, benne egy-két bejátszás a tévészékház ostromáról, majd egy amerikai sorozat harmadik része tűnt föl. Azt már a kedd reggeli rádiókrónikából derült ki, hogy a hírigazgató hazaküldte az embereit, ne lábatlankodjanak ott, miközben a tüntetők kintről döngetik az ajtót.
A rendőrök könnygázt fújtak a támadókra, a támadók köveket dobáltak a rendőrökre, itt is, ott is sebesülteket vittek el a mentősök. Ezt azonban már a többi televízióból tudhatni, a Hír TV például hajnali háromig kísérte figyelemmel az eseményeket. Amit láttunk, az része a Magyar Televízió történetének, de jószerivel hiányzott a Magyar Televízió képernyőjéről. A közszolgálati médium augusztus 20-a után, nem egészen egy hónapon belül másodszor is csődöt mondott. Vajon miért? Nem fogadom el azt a magyarázatot, hogy azért, mert érvényben van egy elnöki utasítás, amely szerint a kormány ellenőrzése alatt álló televízió nem közvetítheti kormányellenes tüntetők megmozdulásait. Szerintem a közszolgálati televíziónak az a dolga, hogy tájékoztasson arról, ami érdekli az ország népét, talán még a sorsát is befolyásolja.
Lehetséges, persze, másik magyarázat is. Az, hogy a köztévések nem ismerték föl a történtek jelentőségét. Erről jut eszembe a híres riporter, Egon Erwin Kisch anekdotája. Újdondász korában a főnöke elküldte a prágai külvárosba, hogy hozzon anyagot az öregek otthonából. Hamarosan lógó orral állított be a szerkesztőségbe, mondván, hogy félúton rendőrök szállították le a villamosról, mert a közelben kigyulladt egy malom. A rovatvezető epeömlést kapott, hisz’ pályakezdő munkatársa elsőként tudósíthatott volna a szenzációról. A Magyar Televízió munkatársainak nem is kellett volna félúton visszafordulniuk. Elég lett volna, ha kinéznek az ablakon...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.