Szerző: Vak Ond
2016.09.26.
Titkosszolgálati eszközökkel jutottam az alábbi infókhoz tegnap a 6-os villamoson fülelve.
1. info:
A fidesz vezérkar időzavarba került, főleg a nyilatkozó Simicskó került a “Tanú” filmbeli helyzetbe, amikor az “esemény” előtt nyilatkoztak a jövőbeli robbantásukról.
2. infó:
Két elkövető jelent meg este 11 körül a körúti üres irodaépület előtt.
Ijedtükben félrecsúszott fejükön a javszerarafatos kockás kendő.
Megelőztek Janikám! – Ja! Bocs! Juszuf testvérem.
- A francokat Viktorom! Pardon! Uszama testvérem. (Mivel Viktor névnek nem találták arab megfelelőjét, legalább a név tekintélye volt közel megfelelő, bár, ingadoztak a Muhammad alternatíva irányába is). Hátrahőkölve vették észre, hogy a lecsúszott egzisztenciájú Sanyibá fordult egyet a kapualj lépcsőjén, miközben egy féligrágott csirkeszárnyért kapott álmában, aminek a sűrű olajos illatát is érezni vélte, pedig csak a sarki giroszos álomba bukdácsoló fejjel odaégetett nyársán tekergő húsfüzér csonkját kapta meg a láng.
Uszama ó-ba hajló jobblábával erőteljesen belenoszogatott kétszer Sanyibá bordái közé belső csüddel -mert úgy hatékonyabb- majd ráförmedt hogy húzzon el a komcsikhoz a hajéktalanszállóra, és egy álláhákbárd-dal nyomatékosította, betáplálta a pavlovi reflexet.
Miután a megtört emberszellem odébblibbent, sántikálva húzva elszíneződött mezittelen lábát, a két tilosban járó a tettek mezejére lépett.
- Kapd elő azt a szerkentyűt Juszufkám, hogy Allah a kegyelmes rúgna már seggbe, mert ha sokat tökölünk ránkvirrad!
A folyamatot felgyorsítva Juszuf előhorgászott egy csinos kis szerkentyűt a bivalybőr aktatáskából, amit V. Misitől kapott kölcsön az esti egyeztetés végeztével, ami úgyis ott porosodott használatlanul a könyvespolcon a Lenin- és Putyin-összes kitámasztójaként.
Egy kicsit meg is rázogatta automatikusan, hogy megnyugodjon -ez az igazi, nem a próbadoboz, amivel a Parlamentben gyakorlatoztak.
- Igen! Kajánul elmosolyodott, mert a szögekkel zsúfolt zörgés-csörgés kéjes érzéssel zsibongatta meg a fülcimpájától tarkóján keresztül a lábujjáig. Majd egy pillanat múlva erős gyomorgörcs rándította össze, mert felvillant, hogy akár repeszhatású tűzijáték is lehetett volna ebből, de most megúszta. Pardon! Megúszták.
Így a ketyerét óvatosan a lépcsőre helyezte a Koránból kitépett első lapra téve. (Igaz, hogy korábban nem vették figyelembe, hogy az utolsó oldalként üzemelő lapon csak a köszönetnyilvánítások voltak, és hogy az Iszlámabadi tankönyvkiadó 141. utánnyomása volt 1.000.000 példányban. De jelentősége úgy sem volt, hiszen amire nem számítottak, hamuvá égett, és elterelő információ hordozó szerepe a későbbiekben meg is szűnt.)
Az ismeretlen tárgy tehát sorsára lett hagyva, miközben a két konspiratőr sietve tovalibegett fekete-fehér kockás fejkendőjében az éppen begördülő golyóálló fekete luxusfurgon kinyíló ajtaja felé, majd egy gázfröccs nyomán a nagy füstfelhőből kirobbanó autó egy nagyot fékezett, mert ugyanolyan nagy lendülettel visszaugorva Juszuf egy farrúgás gyorsítása mellett kipenderült a lépcsőn felejtett bivalybőr táskáért, és mintha rugó rántotta volna vissza, a következő pillanatban már megint a bombabiztos járgány védelmében tudhatta magát...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.