A NER KONSZOLIDÁLÁSA: AZ ELIT GONDOLKODÁSA ÉS A PÉNZ HATALMA

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2016.09.03.

A néha -- egyébként legkevésbé a kiötlői által -- NER-nek (Nemzeti Együttműködés Rendszerének) nevezett, de szerintem nagyon találó metonímia egyetlen komplex újraelosztási tér, amelyben nemcsak a pénz és a gazdasági hatalom, hanem a tudás, az értékek, az erkölcsi rendszer, a jog(ok), a közösségi javakhoz való hozzájutás, a mindennapi életek (igazodások, karrierek, szenvedélyek, vágyak, értelmek) és általában a gondolkodás és a cselekvés kereteinek néhány generációra előre való újraszervezése folyik. Az ereje éppen ebből a komplex ambíciójából fakad amennyiben az említett aspektusai kölcsönösen erősítik egymást (pl. értékek a közösségi javak elérését, mindkettő a karrierlehetőségeket). A jövő szeretne itt készülni, kérem. Szoktam rendesen szidni a baloldali-liberális értelmiséget (ebben egy platformon pl. TGM-mel), hogy mennyire fantáziátlan és tehetségtelen, ami már a megértést is akadályozza: leragad ismert, avítt, legföljebb a célnak megfelelően kipofozott fogalmaknak a tárgyra való ráhúzásánál (fasizmus, maffiaállam, korrupció, propaganda), de nem látja a tágabban vett konzervativizmus teremtő erejét a ráció ellenében és -- a szenvedélyekbe, vágyakba, felfogásokba ágyazott -- új értelmek, új összefüggések létrehozásában. (Ez az értelmiség a konzervativizmusról eleve azt hiszi, hogy valami idejétmúlt dolog -- ismét csak bedőlve a névnek --, ami persze csak a saját progresszivista kliséi alapján történhet meg, viszont így a kritikai terméketlensége miatt azonnal elvész a vélt szellemi fölénye és a politikai cselekvőképessége is.)

A NER-kísérlet sokkal érdekesebb szellemi jelenség, mint általában hiszik: a múlt, a jelen és a jövő kritikai összekapcsolódása és újraírási szándéka (ekként új értelemadás mellett) egy pillanatra kiemeli az országot a lineáris történelemfelfogás, a haladás, a gazdasági "törvényszerűségek" elvileg kiszámítható -- nevezzük így -- nyugati paradigmájából, és egy új, inkább nietzscheánus, az "örök visszatérésre" emlékeztető, de erősen futurista ambíciókkal is terhes, új rendezőelveket felmutató paradigmára mutat. Az említett komplex újraelosztási és -jelentésadási tér e paradigma méhe, lombikja. A korrupció nem azért a rendszer lényege, mert szeretnek lopni, és nem is csak azért, hogy érdekeltté és bűnrészessé tegyenek sokakat. A gondolkodásra képeseknek azért csak feltűnhetett, hogy már jó ideje elloptak annyit, amiből mindenki élhetne mint Marci Hevesen, tehát csak kell lennie a lopáson túlmutató célnak, amely a NER vezetőinek hite szerint egyszer majd legitimmé, sőt szükségszerűvé teszi a mai lopást a nagy többség szemében. A korrupció azért a lényeg, mert megfosztja az erőforrásoktól a régi, "nyugati" paradigma híveit, illetve -- amint az utóbbi időben látszik -- csak a központi akarat szerint kaphatnak vissza belőle, ha a rendszer úgy dönt, hogy néhányan közülük valamiért kooptálhatók. Az újraelosztás és nyomában az újjászervezés a lényeg: az autonóm, pontosabban a korábbi paradigma szerint működő intézmények felszámolása vagy az új paradigmához való hozzáigazítása, egy új rend és rendszer alapjainak megvetése...

ITT OLVASHATÓ