Szerző: Vágó Gábor
2016.09.13.
Mikor érvényes a népszavazás? Miért az érvényesség a politikai tétje a szavazásnak? Hogyan tudunk a saját politikai akaratunknak érvényt szerezni?
2016 harmadik negyedévének fő politikai témája a kormány által kezdeményezett népszavazás az uniós menekült betelepítési kvótákról. Az, hogy a népszavazáson a nem szavazatok lesznek többségben, szinte már biztos. Azért, hogy mozgósítani tudjon, a Fidesz is a népszavazás érvényességét tűzte ki célul. Az ellenzék is az érvényesség megakadályozását szabta meg saját mércéjének a bojkottal és az érvénytelen szavazattal. Egyesek már menesztenék is a miniszterelnököt, ha nincs elég érvényes szavazat.
A rendszerváltozás óta ez lesz az hetedik népszavazás, 2010 óta az első. Ezek közül négy érvényes volt, kettő pedig az alacsony részvétel miatt érvénytelen. Az utóbbi időben számos fontos kérdésről nem lehetett népszavazás (alkotmány, paksi beruházás, olimpiai pályázat), más esetekben az ellenzéki szereplők nem tudták összeszedni a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer érvényes aláírást.
A népszavazás szavazólapján szereplő kérdés így hangzik:Mikor érvényes a népszavazás?
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Számos tévhit terjeng azzal kapcsolatban, hogy mi is az érvényességi feltétele a népszavazásnak. Tájékozódjunk tiszta forrásból, nézzük meg mit ír az alaptörvénynek hívott alkotmány:
Alaptörvény 8. cikk 4. bekezdés: (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott...ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.