A KVÓTANÉPSZAVAZÁS AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG IMMUNRENDSZERÉT KAPCSOLJA KI

HUPPA BLOG
Szerző: Kertész Melinda
2016.09.06.

Október 2-án a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak majd, és az egyes országokban a különféle társadalmi-politikai kontextusok a menekültekkel és a bevándorlással kapcsolatos vitát is más fénytörésbe állítják. A Kettős Mérce arra vállalkozott, hogy feltérképezze, milyen hatással van a kvótanépszavazás ezeknek a kisebbségi magyar közösségeknek az életére. Sorozatunk második részében Kertész Melinda, erdélyi újságíró arról ír, hogyan is gyengíti a romániai magyarság politikai képviseletét a népszavazás és az azt megelőző kampány.

Nem is olyan rég, augusztus elején esett meg, hogy a székelyföldi, Kovászna megyei Kommandón, egy eldugott, nehezen megközelíthető, a külvilágtól szinte elszigetelt hegyvidéki faluban falunapokat tartottak. Minden évben egy bizonyos témában népszórakoztató előadást rendeznek a falu fiataljai. Tavaly például az észak-amerikai vadnyugatról szólt az előadás: indiánok védték meg területüket a vasútépítő sápadtarcúaktól. Idén a migránskérdést tematizálták.

A történet röviden, ahogy a Kovászna megyét lefedő Háromszék napilapban megjelent

„Kisebb incidens zavarta meg vasárnap a Kommandói Napok eseménysorát. Szíriai fagylaltos furgonokba bújt migránsok érkeztek a falu határába, áttörték a Grenzkommando vámot. A szolgálatos határőrök végül sikeresen megállították az illegális fuvarozókat, előállították a határt törvénytelenül átlépő szíriaiakat. Azok spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követelve. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték 'Merkel nagymamájukhoz'."

A történtek remek állatorvosi lóként szolgálhatnak annak megértésére, miként csapódott le a „migránstéma” abban a közösségben, amely egyrészt közvetlenül nem érintett, másrészt csak annyira kerültek kapcsolatba a migránsokkal, amennyire a gólyamadarat annak lehet nevezni.

Akkor hát miért is lett ez a témája a falunapok központi előadásának? Erre a választ nem sokat kell keresgélni, elég bekacsolni a tévét. Mivel a televízió még mindig az elsődleges hírforrás – egy 2015-ös erdélyi magyar körben végzett reprezentatív kutatás szerint a tévé az elsődleges hírforrás, és a megkérdezettek 71 százaléka kizárólag (38%), vagy többnyire (33%) magyar nyelvű tévéadót néz –, és a tudatos médiafogyasztás egyelőre gyerekcipőben sem jár, nem csoda, hogy hangsúlyeltolódással kell számolni. A közszolgálati magyar tévékben folyó „migráns”-ellenes propaganda sok esetben nyitott kapukat döngetett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy nem kell sokáig győzködni az erdélyi magyar emberek zömét, hogy az érkezőktől érdemes félni és félteni tőlük a kultúránkat...

ITT OLVASHATÓ