Szerző: Szarvas Norbert
2016.09.19.
...Azt gondolom, hogy ezek a változtatások leginkább a KKV szektort érintik, ahol valóban minden elköltött forintnak megvan a helye és valószínűleg nem fér bele ugyanabba a keretbe az adóemelés. Nézzünk egy konkrét példát, hogy megértsd:
Példa Kft-nek van 10 munkavállalója és mindegyikük számára tavaly adtak nettó évi 300.000 forintos CAFETERIA keretet. Tehát ez egy 3M forintos költségkeret, ami a többletadó vonzatával együtt a cégnek 4.035.300 forintjába került.
A példa alapján ez a havi 25-25 ezer forint mindegyik munkavállaló esetében az Önkéntes nyugdíjpénztárba ment, mivel fontosnak tartották az öngondoskodás ezen formáját. Mivel ez alapvetően egy hosszú távú program, ezért idén, és 2017-ben is ugyanezt a folyamatot tervezik. Viszont 2017-ben megemelkedik a pénztárra az adóteher.
Ha 2017-ben a munkáltató ugyanezt a nettó 3M forintos keretet szeretné biztosítani ugyanerre a célra, akkor a cégnek ez a manőver 4.499.400 forintjába kerülne, azaz + 464.100 forintot kellene pluszba befizetnie az adóemelkedés miatt.
Ez mit jelent? Az idei viszonyok alapján ez a többletköltség annyit jelent, mintha 10 helyett 11,5 (+1,5) dolgozónak adnának nettó 300.000 forintot évente (+adóteher). Ez egy viszonylag komoly költségtöbbletet eredményez a vállalkozás életében, amit nem biztos, hogy hosszú távon ki tud termelni.
Milyen lehetőségek vannak?
- Mégis megtartja a nettó 300.000 forintot és lehetőséget biztosít az Önkéntes nyugdíjpénztárra, viszont középtávon sem fogja emelni a keretet évről-évre
- Megtartja a nettó 300.000 forintos CAFETERIA keretet, viszont kiveszik belőle az Önkéntes nyugdíjpénztár lehetőségét- máshova irányul a pénz, így a nyugdíjcélú öngondoskodás sérül
- Lecsökkenti a nettó keretet 270.000 forintra, mert ebben az esetben a teljes éves költsége a cégnek 4.049.460 forint "marad"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.