Szerző: Tóth Ilona
2016.09.01.
Megköszönhetem Semjén Bótos Zsoltnak? Hát jó, derű van, béke, és még vásárolni is lehet a gyönyörű, szabad vasárnapon. Tele vót a bót. Nagy bót, mert a kicsi bótok rohadt drágák, oda csak kényszerből megy a magyar. Meg a kicsi bótban nem lehet családi programot megejteni, a nagy bótban jól érzi magát apuka (elvan a horgász bigyókkal), a gyerek (rácsodálkozik mindenre, tud játszani a többi gyerekkel a játszósarokban). Anyuka nyugodtan vásárol, hét közben nem tud, mert nincs rá ideje. Munka, vacsora főzés, egy kis mosás, rámolás, tévézés; gyerekkel, férjjel való komoly törődés).
Jó vasárnap a bótban, ezért ne akarjon Semjén Zsolt beleköpni a (vasárnapi) levesbe. Se. Nem áldotta meg szeretett jó Istene valami nagy kreativitással, ezen a bótbezáráson rugózik állandóan. Na de mit is tehetne mást, egy soha meg nem választott pártnak nevezett tömörülés első embereként? Semmihez nem ért, nem nagyon van képben, de azért azt javasolnám neki, hogy vasárnap meg ne szólaljon, lazítson, pihenjen, lovagoljon be-ki, ahová akar; lövöldözzön valamelyik kormánypárti társa erdejében. Választhat, nagy a kínálat.
Mégis csak jobb nekünk, ha csöndben van, így legalább nem árt, a nagy fizetését így is úgy is bezsebeli a közösből. Ahhoz meg semmi köze, hogy az emberek mikor, mit csinálnak, milyen alapon pofázik bele a szabadságunkba ez az ismeretlen muksó!
Növelje a templomba járók számát, mert elég nagy szarban vannak: 2001-től az 5,5 millió helyett már csak csak 3,8 millióan mondják magukat katolikusnak, és még ennél is sokkal kevesebben járnak templomba. Még a papok is. Alig tudnak évente egy-két papot felszentelni, nem túl vonzó Isten segédjének lenni. A II. világháború után ötezer körül volt a világi és szerzetespapok száma. Mára már csak kétezer. Éljen a vallásszabadság!
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.