Szerző: Balogh Ebner Márton
2016.08.02.
1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka lemészárolták az Auschwitzban még életben lévő, 2897 cigány rabot. Recenziómban a Ha szaladok, agyonlőnek ha megállok agyonvernek. Az európai roma holokauszt című kiadvánnyal foglalkozom, amely mérföldkőnek bizonyulhat. Széles közönséghez szól, hiteles forrásokon keresztül mutatja be a porajmos történetét, gazdag és látványos illusztrációi révén pedig tudományos ismeretterjesztésre is alkalmas.
A roma holokauszt a második világháború borzalmainak olyan szelete, amelynek az 1970-es évekig még az elismertetéséért is küzdeni kellett, s amelyet ma, a 21. században is méltatlanul kevéssé tártak fel, mutattak be. Így nem csak a történészszakma, de az érdeklődő közönség is nagy lelkesedéssel fogad minden olyan kiadványt, amely adalékokkal szolgálhat a porajmos történetének megismeréséhez. Bernáth Gábor, Brassói Vivien, Orsós Julianna könyve Dupcsik Csaba utószavával ilyen mű.
A kötet a magyarországi eseményeket nemzetközi kontextusba helyezi, s német, román és szlovák példákkal, történetekkel, sorsokkal képszerűen ábrázolja a roma holokauszt borzalmait. Az események bemutatását nem a szörnyűséges 1944-es évvel kezdi, hanem szélesebb történelmi összefüggésben beszél róla. A dráma gyökerét korábbra vezeti vissza, s így a gyilkosság nem érthetetlen szörnyűségként, hanem egy folyamat utolsó láncszemeként jelenik meg, s ezáltal megérthetővé is válik a tragédia mechanizmusa. Az eseményekkel párhuzamosan bemutatott személyes történetekkel az olvasók közvetlenül ismerhetik meg az átélt borzalmakat. Hat fiatal sorsán keresztül szembesülünk az elkövetett bűnökkel, akik közül többen nem élték túl a háború poklát.
"A zsidók akkor már fogytán voltak, jöttek a cigányok. De senki sem szólt ellene, senki sem szólt ellene, hogy ezt nem szabad. Otthon kiabáltak utánunk, hogy büdös cigány meg rohadt zsidó. Ilyen taknyos gyerekek. Itt, ahol a gyógyszertár van, volt egy üzlet. Zsidó volt az üzletvezető. Ez lehetett negyvenháromban. Két taknyos lánygyerek jött utánunk és énekelték: "Egy rabbi, két rabbi..." Köptek rá a küszöbére meg az ablakára. "
Vajda Rozália, idézi: Bernáth - Brassói - Orsós i.m. 14. o.
A visszaemlékezések közül a legmegrendítőbbekben a túlélőknek számot vetnek kilátástalan helyzetükkel, amellyel a háború után, 1945-ben voltak kénytelenek szembesülni. Családtagjaik jelentős részét lemészárolták, lakóhelyüket lerombolták, s ennek ellenére a kiépülő új rezsimek nem voltak érdekeltek a tettesek kézre kerítésében. Sőt, némelyiküket még „szakértőként” is alkalmazták. A kötet azonban nem a tettesek kilétét, szerepét boncolgatja, hanem az áldozatoknak állít méltó emléket...
ITT OLVASHATÓ (18+)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.