ÜNNEP ELŐTTI GONDOLATOK

GÉPNARANCS - BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Adorján György
2016.08.19.

Nem szeretnék ünneprontó lenni. Nem várok holnapig, én velük nem ünnepelek. Hiába gyújtanak nekem önfényező, kivagyiságtól villogó gellérthegyi görögtüzet, hadi kísérettel a Dunán. Nekem nem hiányoznak sem ők, sem István sokszínűségét tagadó illiberális, látványtervezett államépítő gesztusaik.

Milyen képmutatók, amikor államalapító királyunk intelmét – „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”– semmibe véve, Ferenc pápa szavait figyelmen kívül hagyva, a menekültek ellen szítanak, plakáthadjárataikkal, vagy a frissen lovagkereszttel kitüntetett kegyenc zsurnaliszta gyűlöletkeltő dumájával!

És még ők ünnepeltetnek ebben a hazában, ahol egyre többen vagyunk, kiknek ajkáról buggyan a fohász – mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! A mostani hatalmasak, kik kormányon vannak, pedig csókosaikkal együtt tobzódnak a földi javakban, eszméletlen nagyságrenddel verve a tömegek életszínvonalát, kövérre vagyonosodva pöffeszkednek luxus körülmények között, fényűző életvitelükkel cinikusan irritálva polgártársaikat!

Ebben az országban egy európai mértékkel szokatlan hatáskörrel és illetékességgel felruházott belügyér is olyan vagyoni helyzetben van, hogy 610 millió baráti kölcsönt képes adni magánszemélyeknek, vagyonbevallása szerint. Kiknek? Kamattal és milyennel? Vagy a nélkül, csak úgy grátisz? Tán megbízhatatlan közmunkásoknak, vagy netán megbízható ügyészeknek és bíróknak? Adni tud, ez a lényeg, no meg az, hogy mit kap érte!

Nincs mese! Rák ellenes barackmagot hirdető, volt költő kormánytisztviselők, lakáj-kegyenc eszement tollnokok, pasaparkos cselédtartó ficsúrok, mangalica telepes falubéli kiválasztottak, horthysta nosztalgiázók, gyöngytyúkvadászó magyarságtudatot tömjénezők kezében az ország irányítása és vagyonának jó része is. Itt Magyar Érdemrend lovagkeresztese lehet az állatozó, minden migránst tizennégy év felett potenciális gyilkosnak tartó ötödik párttagkönyves.

Mi meg csak nézünk, mint a moziban, mi, az alattvalók. Sokan közülünk el is hagynak bennünket, dilemmájukban azt a megoldást választva, hogy külhonban keresnek menedéket, megnyugvást az itthoni helyzetből.

Volt már ilyen. Bartók Béla mondta annak idején: “Ha valaki itt marad, holott elmehetne, ezzel hallgatólag beleegyezik mindabba, ami itt történik, mondhatják. Viszont azt is lehetne mondani, bármilyen kátyúba kerül is az ország szekere, mindenkinek otthon kell maradnia és segíteni a dolgokon tőle telhetően. Csak az a kérdés, van-e belátható időn belül remény arra, hogy eredményes segítőmunkát lehet elérni.” No, komment!

ITT OLVASHATÓ