Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.08.07.
Ha volt péntek éjszaka, a hivatalos megnyitón az olimpiai eszménnyel tökéletes szinkronban álló pillanat, az egyértelműen az volt, amikor utolsó előttiként, az olimpiai zászló alatt tíz, különböző országokból érkezett sportoló vonult, egymás mellett, mosolyogva. A menekültek olimpiai küldöttsége.
Most először az olimpiák történetében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy döntött, hogy reagálva a globális tragédiákra, és figyelembe véve, hogy hányan voltak kénytelenek (foglalkozásuktól, nemüktől, életkoruktól függetlenül) elhagyni otthonukat, hivatalosan is megalakította a menekült sportolók olimpiai csapatát.
Hihetetlenül fontos pillanata ez a sportéletnek, de egyben az emberségnek is: valójában ez az első olyan pillanat, amikor egy nemzetközi szervezet úgy hívja fel a figyelmet a menekültválságra, hogy nem potenciális ellenségként, vagy megmentendő áldozatokként, hanem egyszerű emberekként, illetve arra érdemes sportolókként (és így egyenrangú ellenfélként) jogot és lehetőséget adott ezeknek az embereknek arra, hogy részt vegyenek egy olyan játékon, amely épp a nemzetek közti versengésről, a küzdelem egy nemes formájáról szól.
A NOB összesen 43 sportoló közül végül tíznek adott lehetőséget, hogy az olimpián részt vegyenek. Öt dél-szudáni, két-két szír és kongói, valamint egy etióp versenyző szerzett kvótát. Kik ők? Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) portrésorozatban mutatta be a csapat tagjait:
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.