Szerző: Hermán Noémi
2016.08.03.
Manapság sokszor van az az érzésem, mintha a mai szülőknek túl nagy nyűg lenne a gyereknevelés. Így volt ez vajon 50 éve is? A világ modernizálódik, a dolgok egyszerűbbé válnak, a gyerekekkel viszont mintha épp ellenkezőleg, egyre nehezebben bírnának a szüleik… Utolért minket a liberális nevelés csapdája? Vagy a felgyorsult világ tesz minket ilyen türelmetlenné? Esetleg a sok információ, a „mit hogyan kéne” rak túl nagy terhet a gyereknevelésre? Talán egyik sem, talán mindegyik egy kicsit hozzátesz ahhoz, hogy frusztráltak vagyunk, folyton problémázunk, állandóan rohanunk, és nehezen tudunk megállni és megélni azt az örömöt és boldogságot, amelyet egy gyerek jelent az ember életében. Néhány tipp arra, hogy hogyan tudsz kilépni a mókuskerékből, és újra sütkérezni az anyuka szerepben.
A gyerekek a jelenben élnek. Szeretnek elmerülni abban, amit éppen akkor csinálnak…Legyen ez egy torony felépítése, vagy éppen a babázás. Nehezen tolerálják a „gyerünk már”, „siess”, „el fogunk késni”, „hányszor kell még szólnom” típusú hajcsárkodást. Próbáljunk ráhangolódni erre a lassított üzemmódra és ennek megfelelően kialakítani a napirendünket. Nem kell minden nap többféle programot szervezni, vagy ha épp otthon vagyunk, lenyomni egy 3 fogásos ebédet és egy nagytakarítást. Élvezzük ki a jelent, hangolódjunk rá az „itt és most”-ra.
Tudatos jelenlét
Ha sikerült kicsit lelassulnunk, képesek leszünk az úgynevezett tudatos jelenlét elsajátítására is. Ez azt jelenti, hogy az éppen aktuális tevékenységünkre minél jobban ráhangolódunk. Legyen ez egy közös étkezés, egy mesekönyv olvasása, vagy éppen az esti fürdetés. Ha nem a másnapi dolgainkon jár az eszünk, vagy nem híreket olvasunk az okostelefonon, hanem el tudunk mélyülni az adott közös tevékenységben, meg tudjuk élni annak apró örömeit. Például figyeljük meg, hogy milyen érdeklődéssel tanulják a gyerekek a fizika törvényeit a fürdőkádban, vagy, hogy éppen miről mi jut eszükbe egy mesekönyv nézegetésekor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.