PISTA! MI JÓ ELVTÁRSNAK TARTOTTUNK! - ENNYIRE MÉG SOHA NEM ÉGETTE LE MAGÁT A BÉKEMENET NAGYÁGYÚJA

MAGYAR NARANCS - NARANCSBLOG
Szerző: narancs.hu
2016.08.27.

Pedig ő sem most kezdte a szakmát.

A Széles-féle Magyar Hírlap egykori főszerkesztője, a PestiSrácok.hu jelenlegi lapigazgatója, Stefka István az elsők között kelt Bayer Zsolt védelmére. „Márpedig én nem adom vissza a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, amit 2011-ben kaptam az 1956-os forradalomról és szabadságharcról készült könyveimért. Büszke vagyok, jól érzem magamat Bayer Zsolt kollégám, Bencsik András, Hargitay András és Szigethy Gábor társaságában” – írta, majd terjengősen, bárminő logikát nélkülözve kezdte gyalázni Kaltenbach Jenőt, aki elsőként adta vissza a maga keresztjét.

Eddig a szokásos ügymenet, rég el is felejtettük volna, ha nem olvassa el ezt az írást
régi elvtársa, Lakatos András, aki egy Facebook-bejegyzésben emlékeztette Stefkát arra, hogy valamikor, nagyon régen, jóval a rendszerváltás előtt ugyanolyan boldogan vett át mindenféle kitüntetéseket és pénzjutalmakat.

„Nos, kedves Pistám, te nemcsak ezeket a kitüntetéseid nem adod vissza, hanem azokat sem, amiket még annak idején, jóval a rendszerváltás előtt kaptál sok éven keresztül, a Belügyminisztérium céljait szolgáló riportjaidért, tudósításaidért. Ugyanolyan alázattal vetted át a kitüntetéseket és a pénzjutalmakat annak idején Horváth István belügyminisztertől, Lakatos Ernő (APO) jelenlétében, mint ma, az új uraidtól” – írja Lakatos, Stefka korai sikereinek titkát így ecsetelve:

„Mert te is része voltál annak idején annak a néhány tíz, szigorúan kiválasztottnak,
akik Belügyi Tudósítói igazolvánnyal rendelkeztek, és munkájuk a Belügyminisztérium sajtó- és propagandamunkáját volt hivatva önkéntesen segíteni. Igen, önkéntesen!”
Valószínű, hogy Stefka jobban tette volna, ha erre behúzza fülét-farkát, és megvárja, hogy azok a kevesek, akik olvasták a bejegyzést, elfelejtik az egészet, ám ő úgy gondolta, visszavág. „Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya vezetőjének fia biztosan tisztában van azzal, hogy a rendszerváltoztatás előtti időben nem lehetett visszautasítani díjakat, mert azzal az ember kihívta volna maga ellen a sorsot: biztosan nem kaphatott volna semmilyen állást a rádiónál, televíziónál, vagy bármely újságnál sem” – üzente, ami egy laikus előtt is szánalmas magyarázkodásnak tűnik (különösen az „apázás”), de úgy tűnik, a címzettnek kimondottan magas labda volt...

ITT OLVASHATÓ