NEM BAYER-ÜGY, HANEM RENDSZERKRITIKA

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Parászka Boróka
2016.08.27.

Egy magyar állami kitüntetés körüli vita  kellett ahhoz, hogy felszínre kerüljön, mit nem ért sem hatalom, sem ellenzék (?) Magyarországon. Hogy ez a sajátos közép-európai válság tulajdonképpen félreértések és félremagyarázások sorozata. 

Rémisztő, hogy nagyon sokan nem értik, mi a jelentősége ennek a vitatott kitüntetésnek, és az azt követő tiltakozásoknak. Ez nem a „balliberálisok” és a „jobboldaliak” vitája, nem egy újabb, tét nélküli „hiszti”. Nem egy „plecsni” körüli szószátyárkodás. Nem hiú és még hiúbb emberek összeszólalkozása. Szaloncsetepaté. Egy marginális ügy túldimenzionálása, rögeszmés fölülértékelése.

Ez az ügy arról szól, hogyan viszonyul az állam a saját állampolgáraihoz, mit ismer el, mit értékel – és arról, hogy az állampolgárok hogyan kérik számon, ellenőrzik az állam működését.

Javában zajlik a menekültkvótáról szóló népszavazási kampány minden lehetséges csatornán, minden lehetséges eszközzel jön ugyanaz a tartalom. A nemzeti ünnepen kit ismer el a magyar állam, kit tekint követendőnek, példaképnek, üzenetek megfogalmazójának és közvetítőjének? Azt, aki így fogalmaz:

„Mégis mit képzeltek ti magatokról? Kik vagytok ti? Ki a fasz hívott ide benneteket? És ha már idepofátlankodtatok, akkor milyen alapon követelőztök? Elviselhetetlenek vagytok, szemtelenek, mint a piaci légy, nincs bennetek sem alázat, sem hála, nincs bennetek semmi emberi. Ti tényleg azt gondoljátok, hogy Európában bárkinek is kötelessége elviselni benneteket? A puszta létezésetek egyre is egyre elviselhetetlenebb és irritálóbb”

Ez után az elismerés után felejtsük el, hogy a magyar kormány társadalmi vitára bocsátja a „menekültkérdést”, a „kvótakérdést”, hogy lenne itt bármiféle latolgatás, egyeztetés, mi a jobb megoldás. Ez egy szimpla uszító üzenet. Hasonló ahhoz, amit ugyanez a szerző a roma gyilkosságsorozat előtt közvetített, és amelynek tragikus folyományát egy egész ország szemlélte. Tehetetlenül.  Fliegauf Bence pontosan összefoglalta, mi történt.

A népszavazási kampány a plakátokkal kezdődött,  és ezzel az elnöki, ünnepélyes kitüntetéssel folytatódott, de eljutott közben a kolozsvári magyar napokra és a marosvásárhelyi magyar napokra is. Előbbin Nagy Feró „minden nő” megerőszakolásával riogatott, és szavazásra ösztönözte az erdélyi magyarokat. Utóbbin Kövér László a „szülőföldjükhöz, nyelvükhöz és keresztény hitükhöz” ragaszkodó erdélyi magyarokat küldte a szavazóurnákhoz. Abban a városban, ahol 25 éve polgárháborús konfliktus volt, és ahonnan tömegesen menekültek el az erdélyi magyarok.

Mindeközben a magyar-szerb határon embertelen állapotok uralkodnak, nő a káosz, a feszültség, és sérülnek az alapvető emberi jogok; ellehetetlenül bármiféle ellenőrzés, biztonsági intézkedés, miközben gazdagodnak az embercsempészek A menekültellenes kampányon edzett székelyföldi gyerekek pedig azt játsszák, hogy fagylaltos kocsiba zárva deportálják a betolakodókat.  

A szavazótábor gyűlöletalapú erősítése, egyben tartása, a menekültellenes (romaellenes, magyarellenes, emberellenes – ahogy tetszik)  kormánypárti mobilizáció, , hosszú ideje zajlik. Volt már néhány tiltakozó akció, legismertebb a Kétfarkú Kutyapárt ellenplakát sorozata. Mindez fontos, de nem elég...

ITT OLVASHATÓ