Szerző: Szarvas Gábor
2016.08.11.
Egyszerűen már nem tudok elmenni a magyar olimpiai csapat körül kialakult helyzet mellett.
Valami nekem ebben az egészben nagyon bűzlik és egyre jobban felmereng bennem a 86'-os mexikói világbajnokság előtti, közbeni és utáni állapotok.
Csak néhány eset:
- Ifj. Knézy fogja és a 4x100-as férfi gyorsváltó közben felsorolja az első, a második, a harmadik magyar úszót, de Holoda Péter nevét egyszerűen az istenért nem hajlandó megemlíteni. Inkább az utolsó körben felmondja más nemzetekt úszóinak a nevét.
- Cseh Laci, Gyurta Dani és a többség magyar úszó képtelen kihozni magából a teljesítményt
- Mindkét Verrasztó testvér visszalépett az Olimpiától és már hazafele tartanak
- Szilágyi Liliána az úszása után lenyilatkozza, hogy "mindenki tehet egy szívességet"
- ....
Valami nagyon nem stimmel, az egész egy morbid alternatív valóságnak tűnik számomra. Közben a divatdrukkerek habzó szájjal osztogatják meg az 5 nap 5 arany című képeket és mindenki el van telve magától (az úszószövetség legnagyobb örömére), hogy mennyire sikeresek vagyunk. Valójában az érmek hosszútávon károsítják a magyar olimpiai sportot(NAGYON SAJNÁLOM, hogy ezt ki kell mondanom), ugyanis amíg Hosszú Katinka, Szász Emese vagy Szilágyi Áron szállítja az aranyat, addig csak nagyon kevesen akarják észrevenni a jeleket. A szövetség pedig a saját munkájának a minőségét fogja elbagatelizálni, amíg van kire mutogatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.