Szerző: Kocsis Árpád
2016.08.22.
Október 2-án a magyar állampolgárok népszavazással dönthetnek az ún. kötelező betelepítési kvótáról. A referendumon a vajdasági magyarok is részt vehetnek. A következő kérdésre adhatjuk meg írásban a válaszunkat: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A magyar kormánykoalíció és a szélsőjobboldali parlamenti ellenzék álláspontja világos, és könnyen kiolvasható azokból az országutak mellett, közintézmények előtt álló hirdetménytáblákból, amelyeken más időkben az őszi divatot, az időszerű termékakciókat vagy a kerti bútorokat reklámozzák különféle üzletláncok – akárcsak a megannyi médiahirdetésből és szórólapból. A kormánykoalíció nézete szerint a népszavazásnak elutasító üzenetnek kell lennie Brüsszel felé egyrészről, s a nemzeti összetartás megerősítésének másrészről. A „balliberális Nyugattal” szemben táplált kitüntető ellenérzés így kerülhet egy lapra azzal a szándékkal, hogy a kormánypárt és a szélsőjobboldali ellenzék népszavazás útján megerősíttesse – a szinte csak jobboldali pártoknak helyet adó, kiüresedett és végleg jelentéktelenné vált Országgyűlés helyett – az önmagába vetett hitét.
Különösebb következménye nemigen lehet a népszavazásnak. Az Európai Bizottság javaslata szerint 120 ezer menekültet osztanának szét arányosan az Európai Unió országaiban, s ezt az Európai Tanács februári csúcstalálkozóján Magyarország is elfogadta számos, a külföldi munkavállalók szociális juttatásainak megkurtítását szorgalmazó intézkedés mellett. A döntés így az Európai Bíróság kezében van. Az eredeti elképzelésekben Görögország és Olaszország mellett Magyarország szerepelt olyan országként, amelyekből menekülteket vesz át a többi tagország. Időközben azonban a kerítés megépítésével és a határvédelem megerősítésével Magyarországon „megoldódott a menekültkérdés”.
Az elmúlt közel egy esztendőben a Magyarországon benyújtott mintegy 23 600 menedékkérelem nyomán 125-en kaptak menekültstátuszt, 184-en nemzetközi oltalmat és 8 fő befogadást. Míg a különböző offshore cégeken keresztül vásárolt letelepedési államkötvény révén az elmúlt három évben 2456-an jutottak letelepedési engedélyhez Magyarországon.
Ezek a Kajmán-szigeteken, Cipruson és Szingapúrban bejegyzett cégek ezáltal 82 milliárd forintos bevételt szereztek. Így az 1294 menekült, akiket az Európai Bizottság javaslata alapján Magyarországon szállásolnának el, Görögország és Olaszország menekülttáboraiból érkezne...ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.