REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: rezeda
2016.08.02.
Azt soha el nem felejtem, amikor Göncz Árpáddal az első interjúmat készítettem. Annyira friss köztársasági elnök volt, hogy örökös mosolya akkor még megilletődöttséget takart, meg különben is ropogós szelek fújtak. De nem erről akarok beszélni igazán.
Marcona alakokkal volt körülvéve, és én ilyet addig csak filmekben láttam, mert az előtte való időkben Lázár Jánoshoz nem igazán lehetett hozzáférni, ugye. Megkérdeztem a köztársasági elnököt, mit tennének ezek az alakok, ha, mondjuk, a belső zsebembe nyúlnék hirtelen.
Azt hiszem, lelőnének. – Ezt válaszolta, és hüledezésemet látva nem mosolygott már, hanem vigyorgott. De annyira új volt a világ, hogy találkozva vele megkérdezte, hogy mivel ő az öregebb, tegeződhetünk-e? Hát, mondom neki, egye rosseb, és ebben maradtunk.
Nem vittem magammal joghurtot a találkozóra, mint az a férfi, aki a minap Rogán Antalt kívánta megtisztelni a tejtermékkel, de, mint utóbb kiderült, kizárólag gazdasági megfontolásokból. Semmiféle terrorista szándék nem volt őbenne, hiszen nem migráncs, hanem igaz magyar hazafi.
Jó pályán mozgott, ha úgy vesszük, Orbán Viktor közelébe sem jutott volna, ő ugyanis már rég meghúzta Aureliano Buendia ezredes bűvös körét, amelybe senki emberfia be nem léphetett. Ez Marqueznél csak három méter volt, a mi fiunknál az egész ország tartozik bele...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.