KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2016.08.11.
Álmomban nem jutott volna eszembe, hogy valaha sportról írok. A nagyon nagy baj az, hogy végső soron most sem arról. Pedig jobb lenne.
Zajlik az olimpia és én is nagyon tudok örülni minden egyes magyar sikerének. Az olimpiára eljutni önmagában hihetetlenül nagy teljesítmény. Nem mondom, hogy az már mindegy, ott milyen helyezést ér el valaki, mert nyilván nem mindegy. Főleg nem mindegy a sportolónak, aki évekig dolgozik azért, hogy bizonyíthasson. Nagyon keveseknek adatik meg az, hogy ott lehessenek a világ legjobb sportolói között és percek, vagy csak másodpercek jutnak arra, hogy bizonyítson. Ez vagy sikerül neki abban a számára megadatott percben, vagy nem, de tiszteletet érdemel az erőfeszítés és a munka.
Nem érdemel viszont tiszteletet az a köztévénél közpénzért munkálkodó sportújságíró, akinek vagy nagyon komoly bajok vannak a szakmai ismereteivel, vagy még ennél is komolyabb bajok vannak a gerincével. Igen, már megint ifjabb Knézy Jenő, aki technikai okokra hivatkozva említést sem tett – a világon először létrejött – menekültválogatott színeiben úszó Yusra Mardini teljesítményéről. Teljesen teszek rá, mi romlott el Knézy körül és hol, ezt fejből, álmából felverve is tudnia kellett volna és elmondani. Nem tette. Mert szerinte nem fontos.
Majd pedig Knézy Jenő feltalálta a háromfős 4 x 100 méteres gyorsváltót. Másra nem tudok következtetni abból, hogy az országos rekordot megdöntő váltó három tagjának nevét el tudta mondani Knézy, a negyedik versenyzőét nem. Lehetséges, hogy megint valami technikai malőr történt, például ráömlött a narancslé a monitorra. Pontosan Holoda Péter nevére. Álljon itt a négy fiú neve, akiknek én szívből gratulálok akkor is, ha utólag kizárták őket a versenyből. Nem saját hibájukból, hanem az úszószövetség nagyobb dicsőségére. Oda se, ezek a srácok 8-10 éve dolgoznak azért, hogy kijussanak az olimpiára. Túlélik a kizárást, a lényeg, hogy mindenki más jól érezze magát. Úgy értem, a politikus urak és hölgyek jól mulassanak, a többi nem ügy. A négy név tehát:
Kozma Dominik, Bohus Richárd, Takács Krisztián, Holoda Péter
Holoda Péternél ömölhetett a narancslé Knézy Jenő monitorjára, jegyzeteire, vagy a szemébe. Szegény Knézyt üldözi a balszerencse és véletlenül mindig olyan neveket felejt el bemondani, amely nevek kínosak lehetnek a nagyon tisztelt miniszterelnök úr szintén végtelenül tisztelt (francokat) környezetének. Vagy azért, mert aktuálisan nálunk büdösmigráncsnak minősülnek, vagy azért, mert egy volt energiaügyi helyettes államtitkár fiaként van képük versenyezni. Ráadásul egy olyan volt államtitkárról van szó, aki annak ellenére, hogy közismerten nem szimpatizált soha a kormánypárttal, elvállalta ezt a posztot az Orbán-kormányban. Ez idáig rendben is lenne, mert Jenő ezen a ponton még nyugodtan kimondhatta volna Holoda Attila fiának a nevét. Csakhogy...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.