Szerző: Vasvári G. Pál
2016.08.08.
Orbán Viktor a hírek szerint „depolitizálná” a fővárost, hogy a balliberálisnak elkönyvelt Budapest ne veszélyeztethesse a Fidesz 2018-as parlamenti, illetve 2019-es önkormányzati választási győzelmét. A honi önkormányzatiságnak alighanem már csak a kegyelemdöfés lenne, ha Budán – mondjuk a majdani miniszterelnökség közelében – egy épületre az a réztábla kerülne: „Helytartótanács”. Volt már ilyen.
A Népszabadság információja szerint nemcsak a kerületek összevonásáról szóló terv került fel a fideszes kormányzati étlapra, de „a fiókban van még az a 2011-ben a Belügyminisztériumban megfogalmazott új közigazgatási koncepció is, amelynek lényege, hogy a kerületek élén nem választott polgármesterek, hanem a kormányzat által kinevezett hivatalnokok, „helytartók” állnának.
Az ötlet igazán nem mondható újnak. És ez a helytartósdi magas labda, olyan, amit pompásan le lehet ütni. A módja a történelemből jól ismert… A helytartókat ugyanis az emberek nagyon nem szerették. Soha, sehol sem. A dolog állítólag anno már Pilátust is feszélyezte kissé… Így ha valahol vannak helytartók – akik ugye rendszerint megszállt és megsarcolt területeken, az ott nem épp istenített hódítók, birodalmi uralkodók helyét tartják –, az többnyire ösztönzőleg hat a szabadságukért, a jogaikért, az emberi méltóságukért küzdő népek egyszerű gyermekeire.
Mármint a hatalom saját kézbe ragadását illetően. Ami a tapasztalatok szerint idővel többnyire önkormányzatisághoz és demokráciához, meg más, a centrális erőtér lankadásával és széleskörű társadalmi jóléttel járó következményekhez vezetett.
Ott volt például a svájci Uri kantonban, az altdorfi piacon az a bizonyos oszlop, a tetején egy kalappal, amit minden arra járónak meg kellett süvegelnie. Az a fejfedő a helyi zsarnokot, a Bécsből kirendelt Hermann Gessler helytartót képviselte. Ő adott parancsot: ha épp nincs jelen, akkor helyette a kalapját legyen kötelező a piactéren lézengő népségnek kellő alázattal köszönteni. Az 1400-as évekből eredő legendás históriában szerepelt még egy Tell Vilmos nevű pacák is. Rátarti és pontosan lövő íjász volt, akinek derogált komolyan venni ezt a idióta és megalázó helytartói parancsot. Az afférból – Gessler példát statuált, és Tellnek igencsak kockázatos büntetést szabott ki: bizonyítsa, hogy mennyire jól céloz, és találja el a fia fejére tett almát! – végül formás kis felkelés lett. Az már csak a hab volt az almatortán, hogy épp Tell Vilmos nyila végzett a helytartó úrral… Jut eszembe: mióta is nincs ott helytartó?
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.