HA NINCS ELÉG ZSÁKMÁNY, A SAKÁLOK IS SZÉTTÉPIK EGYMÁST, HÁT MÉG A MAGYAR NAGYURAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2016.08.05.

Az országos szétrohadás újabb állomásához érkeztünk. Oda, ahol már nem csak a keményen leszart kisember, hanem az úri közönség is táncol. Csányi Sándor – akit nagyra tartunk, mert nem a szemünk előtt harácsolta össze a vagyonát, ráadásul szorult bele annyi úri virtus, hogy különféle alapítványok formájában csorgat vissza a vagyonából – leállítja a Pick Szeged Zrt. szegedi vágóhídját és a pécsi darabolóüzemét. Ezzel párhuzamosan a mohácsi vágóhíd sem igazán működik, mert nincs elég munkás kéz. Hiába próbálják Szegedről és Pécsről Mohácsra csábítani a szakembereket, mégpedig jóval magasabb fizetéssel, nem akarnak menni. Ha már menniük kell valahová, inkább külföldre vándorolnak, ahol nem 20-40 százalékkal magasabb a bér, hanem a többszörösét keresik az itthoni fizetésnek.

Nincs ezzel különösebb baj, ez a piaci verseny velejárója. A szakértelem és a munkaerő éppen úgy piaci cikk, mint a krumpli, vagy a csirkefarhát. Az veszi meg, aki többet fizet érte. A lepusztított magyar gazdaság nem tudja megfizetni a munkaerőt. Eddig nem is nagyon akarta akkor sem, amikor meg lehetett volna állítani, vagy legalább lassítani lehetett volna a folyamatot. A vállalkozók csak úgy, mint a különféle állami vállalatok vastagon visszaéltek a munkanélküliek szorult helyzetével és olyan kevés fizetést adtak, amennyi csak ráfért az arcukra. Márpedig azon az orcán igen vastag bőr található.

Mostanra azonban változott a helyzet, mobilabbá vált a társadalom egy jókora hányada. A családalapítás előtt álló fiatalok, a gyermekes szülők, de mostanra a középgeneráció, sőt, akár az idősebb – nyugdíj előtt álló, vagy már nyugdíjas – munkavállalók is úgy vannak vele, hogy ha már menni kell, akkor szinte mindegy, hogy az ország egyik sarkából a másikba költöznek, vagy egy másik országba. Illetve éppen hogy nem mindegy, hiszen már gyorsabban megtehető egy Hamburg-Budapest távolság, mint egy Szeged-Győr. Hogy a Hamburgban dolgozó milyen gyakran engedhet meg magának egy repülőjegyet és ezzel szemben egy Győrben dolgozó szegedinek mire futja, az már egy más, bár távolról sem lényegtelen kérdés...

ITT OLVASHATÓ