Szerkesztők: Julie Schwietert és Lisa Rogak
2013.
Bevezetés (részlet)
„BUSSZAL MEGYEK, EGYÜTT A TÖBBIEKKEL” – fordult a frissen megválasztott pápa limuzinja sofőrjéhez és személyi testőréhez, miután először jelent meg nyilvánosan Róma népe előtt.
Amikor 2013 márciusában Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost megválasztották a Katolikus Egyház új pápájának, a világot nemcsak az foglalkoztatta, hogy mit tesz majd pápaként, hanem az is, hogy korábban hogyan élt, és miképpen nyilatkozott. Azt már most tudni lehet, hogy az új pápa – nem úgy, mint elődei – szerény és a megszokottól eléggé eltérő életet élt. Például az „eminenciás uram” megszólítás helyett egyszerűen „Jorge atyának” szólíttatta magát.
Azok között a fényképek között, amelyeket a nemzetközi sajtó nem sokkal azután tett közzé, hogy az új pápa bemutatkozott a Vatikánban összegyűlt híveknek, nagyon sok olyan is volt, amelyek megmutatták a pápa jámborságát, és bizonyították azt a szándékát, hogy a szegényeknek szolgál. Egy fényképen például térden állva mossa meg egy asszony lábát; másutt arról tudósítanak, hogy megtette ugyanezt néhány AIDS-es beteggel is. Elődeit igen nehéz hasonló helyzetben elképzelni.
Szerénysége és az a törekvése, hogy közel kerüljön az egyszerű emberekhez – akár katolikusok, akár nem –, lépten-nyomon megnyilatkozik, és jelentősen gyarapítja csodálóinak számát. Általában szívesen tréfálkozik, minden alkalmat megragad, hogy hazája vezetőinek figyelmét felhívja a gondokra, nem igényli, hogy sofőrje és különleges autója legyen, mert nem akar eltávolodni az egyszerű emberektől. Nem egy riportban olvashatni arról, hogy milyen mély együttérzéssel fordul azok felé, akiket egyházuk kivetett magából vagy elszigetelt.
Ugyanakkor számtalanszor bizonyságát adja annak is, hogy eredeti személyiség, akinek vannak nagyon is emberi vágyai, és ezeket ki is elégíti… legalábbis bizonyos mértékig. Volt-e már olyan pápa, aki rajongott a tangóért, és örökös szurkolója volt egy Buenos Aires-i futballcsapatnak?
Bergoglio úgy él, ahogyan a szószékről beszél, és ezzel megszerezte magának az egész világ elismerését és csodálatát. Amikor kinevezték Buenos Aires bíborosának, megtörte a hagyományt, és nem költözött be abba az előkelő palotába, amelyet az elődei elfoglaltak. Szerény, egyszobás lakást választott magának, ahol maga készítette a vacsorát, és busszal járt munkába. A főegyházmegye engedélyével pedig megnyitotta egy csoport szegény misszionárius előtt a hivatalos püspöki rezidenciát...
Amikor 2013 márciusában összeült a konklávé, hogy új pápát válasszon, a Katolikus Egyház Jorge Mario Bergogliót megválasztva az egyház fejének három területen is szakított a korábbi hagyományokkal.
Először is, ő az első jezsuita, akiből pápa lett. A jezsuita rendet a Katolikus Egyház leglázadóbb szerzetesrendjeként tartják számon, amely nemegyszer harcosan szembefordult az egyház hagyományos tanításaival. Tagjai ugyanakkor híresek példás intellektuális fegyelmükről.
Másodszor, ő az első amerikai pápa, az első pápa, aki Latin-Amerikából jött, arról a földrészről, ahol a legtöbb katolikus él, mert számuk eléri a negyven százalékot.
Végül pedig ő az első pápa, aki a „Ferenc” nevet választotta, így fejezve ki tiszteletét az olasz Assisi Szent Ferenc iránt, aki életét a szegényeknek szentelte, és megalapította a ferences rendet...
„BUSSZAL MEGYEK, EGYÜTT A TÖBBIEKKEL” – fordult a frissen megválasztott pápa limuzinja sofőrjéhez és személyi testőréhez, miután először jelent meg nyilvánosan Róma népe előtt.
Amikor 2013 márciusában Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost megválasztották a Katolikus Egyház új pápájának, a világot nemcsak az foglalkoztatta, hogy mit tesz majd pápaként, hanem az is, hogy korábban hogyan élt, és miképpen nyilatkozott. Azt már most tudni lehet, hogy az új pápa – nem úgy, mint elődei – szerény és a megszokottól eléggé eltérő életet élt. Például az „eminenciás uram” megszólítás helyett egyszerűen „Jorge atyának” szólíttatta magát.
Azok között a fényképek között, amelyeket a nemzetközi sajtó nem sokkal azután tett közzé, hogy az új pápa bemutatkozott a Vatikánban összegyűlt híveknek, nagyon sok olyan is volt, amelyek megmutatták a pápa jámborságát, és bizonyították azt a szándékát, hogy a szegényeknek szolgál. Egy fényképen például térden állva mossa meg egy asszony lábát; másutt arról tudósítanak, hogy megtette ugyanezt néhány AIDS-es beteggel is. Elődeit igen nehéz hasonló helyzetben elképzelni.
Szerénysége és az a törekvése, hogy közel kerüljön az egyszerű emberekhez – akár katolikusok, akár nem –, lépten-nyomon megnyilatkozik, és jelentősen gyarapítja csodálóinak számát. Általában szívesen tréfálkozik, minden alkalmat megragad, hogy hazája vezetőinek figyelmét felhívja a gondokra, nem igényli, hogy sofőrje és különleges autója legyen, mert nem akar eltávolodni az egyszerű emberektől. Nem egy riportban olvashatni arról, hogy milyen mély együttérzéssel fordul azok felé, akiket egyházuk kivetett magából vagy elszigetelt.
Ugyanakkor számtalanszor bizonyságát adja annak is, hogy eredeti személyiség, akinek vannak nagyon is emberi vágyai, és ezeket ki is elégíti… legalábbis bizonyos mértékig. Volt-e már olyan pápa, aki rajongott a tangóért, és örökös szurkolója volt egy Buenos Aires-i futballcsapatnak?
Bergoglio úgy él, ahogyan a szószékről beszél, és ezzel megszerezte magának az egész világ elismerését és csodálatát. Amikor kinevezték Buenos Aires bíborosának, megtörte a hagyományt, és nem költözött be abba az előkelő palotába, amelyet az elődei elfoglaltak. Szerény, egyszobás lakást választott magának, ahol maga készítette a vacsorát, és busszal járt munkába. A főegyházmegye engedélyével pedig megnyitotta egy csoport szegény misszionárius előtt a hivatalos püspöki rezidenciát...
Amikor 2013 márciusában összeült a konklávé, hogy új pápát válasszon, a Katolikus Egyház Jorge Mario Bergogliót megválasztva az egyház fejének három területen is szakított a korábbi hagyományokkal.
Először is, ő az első jezsuita, akiből pápa lett. A jezsuita rendet a Katolikus Egyház leglázadóbb szerzetesrendjeként tartják számon, amely nemegyszer harcosan szembefordult az egyház hagyományos tanításaival. Tagjai ugyanakkor híresek példás intellektuális fegyelmükről.
Másodszor, ő az első amerikai pápa, az első pápa, aki Latin-Amerikából jött, arról a földrészről, ahol a legtöbb katolikus él, mert számuk eléri a negyven százalékot.
Végül pedig ő az első pápa, aki a „Ferenc” nevet választotta, így fejezve ki tiszteletét az olasz Assisi Szent Ferenc iránt, aki életét a szegényeknek szentelte, és megalapította a ferences rendet...
ITT OLVASHATÓ ÉS INNEN PDF-BEN LETÖLTHETŐ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.