KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2016.08.05.
2016. augusztus 4. Idén eddig bírták a magyar klubcsapatok az európai kupákban. Harminckilenc nappal a válogatott utolsó belgák elleni meccse után még a csalfa remény is elszállt, hogy valami megmozdult a magyar fociban.
Hiába a fogadkozás, hiába az önámítás, hiába a sok-sok milliárd, ma a magyar foci valósága az, amit a klubcsapataink produkálnak, és az EB-szereplés a meglepő és a kiemelkedő siker.
És pont az EB-szereplés, meg a klubcsapatok szereplésének kontrasztja mutatja meg, mi az igazi probléma. A magyar válogatott csodát csinált az EB-n egy zseniális szövetségi kapitánnyal, aki belerakta a megfelelő munkát, tudást, és ezeket ki is tudta szedni azokból a játékosaiból, akik negyven nappal később az FTC-ben, az MTK-ban vagy a Videotonban már erre nem voltak képesek.
Persze lehet hivatkozni a fáradtságra, meg olyanokat mondani, mint a Fradinál, hogy nem volt elég idő a beugró albán csapat ellen felkészülni (mintha az albán csapatnak nem pont ugyanannyi ideje lett volna felkészülni), de a valóság az, amit az EB-siker elfeledtetett.
A válogatott kiemelkedő EB sikere nem a magyar fociközeg sikere, hanem Bernd Storck sikere, aki pont ezzel a közeggel szemben, ezt a közeget figyelmen kívül hagyva érte el azt. A magyar foci ma egy végtelenül korrupt, szakmaiatlan, a világ élvonalától fényévekre lévő, urambátyám rendszerben működő közeg.
És egy ilyen közegbe hiába önti bele az állam a milliárdokat, hiába húz fel stadionokat, hiába kötelezi a cégeket, amelyek még közbeszerzést akarnak nyerni, hogy az adókedvezményeikből maradó pénzt TAO címén csorgassák ide. Ettől csupán fennmarad a rosszul működő rendszer, megváltozni nem fog...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.