ERDOGAN SZÉP ÚJ EURÓPÁJA

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2016.08.08.

Nyugat-Európa szokás szerint „mély aggodalommal” és „erős kritikával” követi a törökországi puccskísérlet utáni antidemokratikus folyamatokat, de a megegyezés szerint fizet. A török elnököt valószínűleg ez utóbbi érdekli, a kritika nem. Csak felmutatja az EU és Törökország között kötött menekültügyi megállapodást és nyugodtan tovább folytatja a kifogásolt antidemokratikus folyamatokat. Ha nagyon muszáj, előveszi mellé az univerzális kettős mérce érvelést. Ennek felhasználásával tulajdonképpen mindenféle gazemberség alól könnyedén ki lehet bújni.

Az eddigi tapasztalatok alapján, ha valaki úgy istenigazából nekiveselkedett az ellenségeivel való leszámolásnak, az soha nem tudta magától abbahagyni a keresgélésüket. Még csak pár nap telt el az államcsíny óta, de máris hatalmas tömegben kerültek elő a mit sem sejtő pártütők. Mi lesz később, amikor majd bizonyítási vágyból elkezdik feljelentgetni egymást az emberek.

Erdoğan elnök helyzete rendkívül irigylésre méltó. Úgy tud jelentős EU-s forrásokat lehívni magának, hogy közben nem kell a tagsággal járó nyűgökkel, akadékoskodásokkal pepecselnie. Nyugodtan berendezkedhet hosszútávra.

A kelet-európai lakosság nagy részének láthatóan tetszik Erdoğan férfias és határozott jelleme. A nyámnyila demokraták helyett ők is hasonló vezetőket szeretnének maguknak. Eljut-e a „jó példa” az Atlanti-óceánig, vagy a szokás szerint csak a Lajtáig terjed el? Idővel majd kiderül.

A nyílt diktatúra kiépítése Törökországban rengeteg problémát fog még okozni Európában, de maga az Európai Unió – a menekültválsághoz hasonlóan – képtelen egységes és határozott választ adni. Ez pedig nem lesz olcsó mulatság. Mint minden tisztességes zsaroló, a török elnök is rendszeresen be fogja nyújtani a számlát az Uniónak, amíg az hajlandó fizetni. Ő biztosítja a térségben a stabilitást, amint azt szokásos kihelyezése közben Orbán Viktor is megemlítette Tusványoson. Ez elsőre jól is hangzik. Ennek a látszólagos nyugalomnak azonban valószínűleg rengetegen fognak áldozatul esni, főként civilek.

Az orosz-török fegyverbarátság egészen elképesztő módon alakult mostanában. 2015 október végén a török légierő Szíria felett lelőtt egy Szu-24-es vadászgépet, mivel az szerintük megsértette Törökország légterét. Putyin elnök ezt tagadta és a terroristák cinkosának nevezte Ankarát. A török elnök ezt visszautasította és azzal vádolta meg az oroszokat, hogy a Szíriában élő turkománokat bombázták a terroristák helyett.

Erdoğan egészen 2016 júniusának végéig megtagadta az oroszoktól bocsánatkérést, amikor végre megenyhült a szíve. A török elnök a szíriai háborúban Putyinnal ellentétben Aszad szíriai elnök eltávolítását követelte. A félbeszakított államcsíny előtt pár pillanattal azonban átállt az oroszok oldalára. Putyin elnök szóvivője hálából bejelentette, hogy „meggyőződtek arról, az orosz vadászgépet gülenista puccsisták lőtték le annak idején.” A két pilótát ezek után annak rendje és módja szerint le is tartóztatták. Ma már semmi sem veszélyezteti az orosz-török kapcsolatok felvirágzását.

Putyin Erdoğanon keresztül jelentős nyomást gyakorolhat Európára. A szíriai menekültáradatot Törökország – ha eleget és időben fizetnek érte – valamennyire képes feltartóztatni. A terrorizmust azonban nem, mivel az uniós állampolgárok szabadon mozoghatnak Törökország és Szíria és egyéb országok között. Orosz logisztikai háttérrel a 70-es, 80-as években is viszonylag könnyedén sikerült terrorizálni Nyugat-Európát. Az Európai Unió teljesen feleslegesen pénzeli Erdoğan rendszerét. Stabilnak amúgy is elég stabil. Erre maga az elnök a legjobb garancia...

ITT OLVASHATÓ