Szerző: Kabai Domokos Lajos
2016.08.22.
Vizsgálódásunk tárgya: „Vajon a nemzetközi, momentán az olimpiai sportsikernek van-e, várhatóan lesz-e kihatása arra, hogy jobban érezzük magunkat a hazánkban?” Ehhez lépjünk túl azon, hogy ez mennyiben az országok teljesítménye, s mennyiben a sportolóké, s edzőiké! Ne cövekeljünk le annál a kérdésnél sem, hogy a lakosság nagy részének van-e köze a sikerekhez! Ne vitatkozzunk arról sem, hogy ellentmond-e az olimpiai nemzeti rangsor összeállítása a játékokat alapító Pierre de Coubertin szándékainak! (Egyébként azt hiszem, nem.) Most fókuszáljunk csupán két táblázat adataira annak érdekében, hogy válaszolhassunk a poszt elején feltett kérdésre. Az egyik a függetlenekkel együtt 208 országot képviselő sportolók által a Riói Olimpián szerzett éremtáblázat, a másik az ENSZ által közreadott legutóbbi boldogságindex-sor. Ez utóbbit az egy főre eső GDP-ből, a szociális támogatások mértékéből, az egészséges életkilátásokra vonatkozó adatokból, az egyéni életvitelhez kapcsolódó választási szabadság számszerűsített mutatójából, a nagylelkűség gyakorlását és megtapasztalását kifejező értékekből, a korrupciós kitettség mérőszámaiból képezte a Gallup a több mint 150 országban megkérdezett 2000-3000 személy válaszai alapján:
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.