LELKIZÓNA BLOG
Szerző: M.Révész Zsuzsa
2016.08.21.
Olyan sokszor halljuk mostanában azt a kifejezést, hogy tudatos jelenlét, (mindfulness). „Legyünk teljességgel a jelenben!”- mintha az olyan egyszerű lenne! Észre sem vesszük, ahogy a gondolataink már rég más vágányon száguldanak egy-egy elmúlt vagy elképzelt jövőbeli helyzeten rágódva. A jelenben levés elsajátítását gyakorolni kell, s ez bizony rendszeres odafigyelést, tudatos meditációs gyakorlatokat igényel. Vagy… - és erről szól ez az írás – vagy olyan inspiráló környezetet, ahol lépten-nyomon (de legalábbis elég gyakran) apró meglepetések érnek.
Idegrendszerünk a beérkező impulzusokat folyamatosan értékeli aszerint, hogy mennyire veszélyesek a szervezet számára. Ha tartósan jól ismert ingerek érkeznek, olyanok, amelyekre tudjuk a választ, akkor lassan beáll előbb a megszokás, majd az unalom – a szervezet éberségi szintje lecsökken. Azonban elég egy kismértékű változás a megszokott képest, hogy „felébredjünk”, s agyi funkcióink újra optimális szinten működjenek.
Persze az újdonságok általában nem jönnek házhoz. Ki kell mozdulnunk a megszokott környezetből, hogy rácsodálkozhassunk a világra és észrevegyük, mennyi minden másképp is lehet, mint ahogy feltételeztük. Amikor kisétálunk a biztonságból, hirtelen jelenlévők leszünk. Új ingerek inváziójakor nem tudunk nem figyelni és minden érzékünkkel az „ itt és most”-ban lenni. Az élőlényekbe egyébként „be van építve” az explorációs drive, azaz a komfort zónán túli környezet felfedezésének motivációja. Az emberiség történetét akár a felfedezések krónikájának is tekinthetjük.
Nem kell hatalmas dolgokra gondolni, elég egy apró eltérés, mosolyra késztető változás. A következő képeken ilyen szívderítő „semmiségeket” mutatok be, pár nap leforgása alatt készítettem őket egy európai utazás során, az újdonságokra nyitott szemmel és szívvel. Kellemes nézelődést!
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.