ANYAKÉNT AZ ÓVODA KÜSZÖBÉN: HOGYAN KÖNNYÍTHETJÜK MEG AZ ELENGEDÉST?

ANYAMENEDZSER BLOG
Szerző: Kozma E. Kinga
2016.08.22.

Gyermekünk óvodába engedése sok anyában vegyes érzelmeket szül. Vajon boldogulni fog-e a gyerek egyedül, nélkülünk? Megoldja-e majd a nehézségeket, konfliktusokat? Oda fognak-e rá eléggé figyelni? Észre fogják-e venni, ha valami komolyabb baja van? És mi lesz velünk: fel tudunk-e szabadulni abban az időben, amíg gyermekünk az óvodában van? Megengedhetjük-e magunknak, hogy másra gondoljunk, másra figyeljünk, fejben és lélekben is mással foglalkozzunk?

Nem könnyű időszak ez egyik anya számára sem. Valami olyat kell átélni, bensőnkben meglépni, megcselekedni, amire eddig még nem nagyon volt szükség: elengedni a gyermekünket.

Az óvodai beszoktatás sikeressége és pozitív lezárása nagyrészt azon múlik, hogy mi, édesanyák mennyire tudjuk elengedni gyermekünket. Minden beszoktatós időszakban gyakran hallani az óvónénik tanácsait, bátorítását: „Anyuka, tessék elmenni egy kicsit, sétálni egy fél, órát...”. Egy idő után azonban ez a kérés türelmetlenné, vagy akár utasítóvá is válhat és ettől kezdve kellemetlennek, sürgetőnek fogjuk érezni a beszoktatást. A bátorítás visszájára fordulhat és inkább szorongást, ellenállást kelthet bennünk.

Hogyan segíthetünk magunknak az elengedésben még mielőtt a valódi beszoktatás elkezdődne?

ITT OLVASHATÓ