A SZABAD FOGYASZTÁS ILLÚZIÓJÁNAK VÉGE - MI FÁN TEREM A NEMNÖVEKEDÉS?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Vincent Liegey
2016.08.27.

A nemnövekedés mozgalom elméleti és társadalmi kísérletein keresztül demokratikus és békés átmenetet próbál keresni napjaink sokoldalú, antropológiainak is nevezhető válságából egy ténylegesen fenntartható, kellemesebb és élhetőbb társadalom felé. Ezt a gondolatvilágot tárgyalja részletesen “A Degrowth Project-Manifesto for an Unconditional Autonomy Allowance” című munkánk (Jólét gazdasági növekedés nélkül - A Nemnövekedés felé, Eszmélet Alapítvány (2016)), amelyben a Feltétel Nélküli Alapjuttatás bevezetése mellett érvelünk. Ez egyrészt erőforrások és közszolgáltatások használati jogán keresztül, másrészt helyi valutában folyósított pénzügyi hozzájárulásként nyilvánulna meg.

Nem abszurd a növekedés ellen érvelni, amikor a munkanélküliség a jelenlegihez hasonló mértéket ölt?

A gazdasági növekedés a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztosítja a teljes foglalkoztatottságot. Az elmúlt negyven évben a GDP-vel együtt a munkanélküliség is folyamatosan nőtt. A gazdasági növekedés reményében hozott megszorító intézkedéseknek nemcsak az emberek látják kárát, de borzasztóan pusztító ökológiai következményei is vannak, ami felett szemet hunyni roppant felelőtlenség.

Egyszerűen nem lehet a végtelenségig növekedni egy véges környezetben.

A nemnövekedés azonban elég ijesztően hangzik... A fogalom készakarva provokatív, hogy vitára késztessen: mit is termelünk, miközben növekedünk? És hogyan? És miért is? A gazdasági növekedés címszava alatt egyre több nélkülözhető dolog gyártására fordítjuk nemcsak saját energiánk, de a természet erőforrásait is. Hogyan lehetne megvalósítani egy olyan társadalmat, ami a személyes emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, és más szemmel tekint az eszközeire, a termelésre, és mindenekelőtt a természetre? Élénk érdeklődéssel követjük a Latin-Amerikában egyre nagyobb teret hódító “buen vivir” jelenségét. Egy dolgot le kell szögeznünk: a nemnövekedés egyáltalán nem a középkorba való visszatérést jelenti. Aminek pedig a legkevésbé kellene tovább növekednie, az az egyenlőtlenség mértéke...

ITT OLVASHATÓ