VAN-E BALOLDAL A POPULIZMUSON TÚL?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Tóth Olivér István
2016.07.29.

Az elmúlt kétezer-ötszáz év politikai tapasztalata azt mutatja, hogy a nép széles rétegeivel szemben hosszú távon nem lehet kormányozni. Az elmúlt évtizedben kibontakozó populista kihívás pedig azt a veszélyt hordozza, hogy a nép széles rétegeivel egyetértésben nem lesz érdemes. A populizmus kihívását eddig úgy értelmezték, mint ami azért rezonál a választókkal, mert nem látják be, nem értik meg, hogy mivel jár a populista válaszok elfogadása. Ezzel szemben azt javaslom, hogy vegyük komolyan azt a lehetőséget, hogy a választók tudják, mit választanak.

A populista kihívás

Radnóti Sándor egyszer megjegyezte, hogy Magyarország politikai értelemben 2006 óta a világ homlokán táncol, mivel itt olyan politikai fejleményekkel találkozhatunk, amelyek máshol csak később jelennek meg (pl. szimbolikus jelentőségű közterek elfoglalása, amelyet később az occupy mozgalom használt). És valóban: 2010-ben, majd 2014-ben úgy tűnt, hogy valami politikai értelemben kivételes történt, amennyiben egy kormányt úgy választottak meg széles tömegek, hogy az hatalmon deklaráltan ezen széles tömegek gazdasági érdeke ellenében akart kormányozni. A populista tekintélyelvű rendszerek eddig sem voltak ismeretlenek: Oroszország és Törökország Európában is meghonosította ezt a modellt, de ott a társadalom nagy része számára érezhető és megélhető gazdasági- és életszínvonal-növekedés garantálta a vezér hatalmát. Ezzel szemben Magyarországon a kormánynak úgy sikerült megőriznie uralmát, hogy semmilyen számottevő gazdasági növekedést vagy életszínvonal-javulást nem sikerült elérnie. Vagyis, látszólag a választók a saját jól felfogott érdekeik ellenében szavaztak.

Hasonló modell látszik most kibontakozni Nagy-Britanniában, ahol mindenkit meglepve és minden létező gazdasági racionalitás ellenében a britek egy nehezen vitatható demokratikus legitimációjú népszavazáson az Európai Unióból való kilépésre szavaztak. Továbbá az Egyesült Államokban, ahol komoly esély mutatkozik arra, hogy Donald Trumpot válasszák meg a következő elnöknek. Mindkét esetben elsősorban azok szavaznak a populista oldalra, akik egyfelől hagyományosan a baloldal szavazói voltak: az ipari régiók szegényebb, iskolázatlanabb kétkezi munkás lakói, másfelől akik a legsérülékenyebbek a rossz kormányzás következményeivel szemben. A Brexitre szavazó régiók voltak azok, amelyek a leginkább részesedtek az Európai Unió támogatásaiból, a Trumpot támogató fehér alsó-középosztály jövője függ leginkább a gazdaság teljesítményétől és a konjunktúrafüggő munkahelyektől...

ITT OLVASHATÓ