KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Márton Gulyás
2016.07.15.
Hogy Esterházy Péter halandó, azt nekem még szoknom kell. A gyönyörű fehér lobonca alapján ugyanis ez számomra (úgyis mint: az én részemre, az ön számára, etc.) mindig is elképzelhetetlen volt. Gyenge a képzelőerőm.
Buszon utaztam, amikor először hallottam Esterházy Péterről, és buszon utaztam akkor is, amikor megtudtam a halála hírét. Az első alkalommal K. magyarázta (szombati napon) egy Népszabadságot tartva a kezében, amely interjút közölt az íróval, hogy mi történt a Harmonia Caelestis után, hogy az édesapja, és ezért most írt egy új kötetet. Hazaértem, megvettem - az írói kérésre nagyívben tojtam, miszerint méltóztassak az előzmények ismeretében belekezdeni a jelen kötetbe. Nem így tettem, mint nagyon sokan mások sem - érdemes lenne a példányszámokat összevetni (dehogyis, totál érdektelen szempont). Aztán persze Harmonia Caelestis, Termelési-regény (aminek az alcíme szerintem még ennél is pompásabb: kisssregény), később (sokkal) a Bevezetés a szépirodalomba. Nagyon későn A szív segédigéi, és engem igazán (istenigazán) ott vett meg. P. miatt elolvastam a Fancsikó és Pintát, mert milyen viccesen rímel a nevére, de annak nem volt kötelező ereje.
Először személyesen Á. révén találkoztunk, 2008-ban. Nem volt ez találkozás: megszeppenten figyeltem, ahogy nagyságok társalognak egymással, és a lélegzetemet visszafojtva igyekeztem láthatatlan és zavart-nem-keltő lenni. Akkoriban ez még sikerült. Á-t felkérte a már akkor is lelketlen, korrupt és borzalmas állami tévé, hogy rendezzen egy gálaműsort a Nyugat alapításának 100. évfordulója kapcsán. Á. nem pusztán zseniális, hanem lelkiismeretes ember volt (már akkor is, maradt azóta is annak) és egy fantasztikus műsor terveit dolgozta ki, amelyben Esterházy M. Zs. magyar írót alakította volna, és annak valamelyik szövegét olvasta volna fel. Esterházy játékos volt, Á. nem kevésbé - jó hatással voltak egymásra. Nem-e vegyek fel egy bajszot is, angyalom? - kérdezte Á-t, így, angyalom, mert ez volt a szavajárása, erre még vissza fogok térni, és Á. visítva nevetett, hogy de, feltétlenül, hiszen M. Zs. jellegzetesen bajszos férfiember volt. A műsorból nem lett aztán semmi, mert az állami tévé már akkor is lelketlen, korrupt és borzalmas volt.
De én akkor láttam először élőben nagy, magyar írót...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.