TÖRVÉNY TILTJA, MÉGIS: AZ ANYAGI OKOK MIATT KIEMELT GYERMEKEK

TABUNYITOGATÓ BLOG
Szerző: Fülöp Zsófia
2016.07.28.

Bár gyermekjogi törvényeink tiltják, sok esetben még mindig anyagi és lakhatási okok miatt szakadnak szét családok. A helyzetet a gyermekvédelmi rendszer növekvő előítéletessége és a gyatra lakáspolitika tovább rontja.

Az erdőből szállóra, majd albérletbe került, de oda nem kerülhetnek vissza a gyerekek, nem megfelelőek a körülmények; így most az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) segítségével egy önkormányzati lakást újítanak fel Kispesten. Ha kész, elvileg visszakaphatja a már kiskamasz gyerekeit.„Szabolcsban laktunk, de amikor meghalt a férjem és a négy gyerekkel egyedül maradtam, feljöttünk Pestre, hogy megkeressük a sógoromat. Mivel nem találtuk, felkerestük a Vöröskeresztet, ott töltöttük az éjszakát, és kértem, segítsenek. Másnap reggel mind a négy gyerekemet elvitték, meg sem várták, hogy lesz-e albérletünk. A gyerekek intézetbe kerültek, én meg hajléktalan lettem, mehettem február közepén az erdőbe” – idézi föl Horváth Sándorné Krisztina a négy évvel ezelőtti eseményeket.

Magyarországon a rossz lakhatási és anyagi helyzetben élő családok gyakran szembesülnek hasonló helyzetekkel – annak ellenére, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint a „gyereket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Ezt kimondja a Magyarország által 1991-ben ratifikált ENSZ Gyermekjogi Egyezmény is, a gyakorlatban azonban sok az anyagi és lakhatási indok miatti ún. kiemelés. (Bővebben lásd errőlA kiemeléshez vezető út című keretes írásunkat.)

„Fő indokként azt írják a papírra, hogy nem elég a három tiszta váltásruha a gyereknek, vagy hogy kevés élelmiszert találnak a hűtőben. Nem azt, hogy anyagi okok” – mondja Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája. A TASZ Romaprogramja szintén foglalkozik kiemelésekkel, jogászuk, Boros Ilona szerint nehéz megmondani, hol húzódik a határ az anyagi okok és a fizikai elhanyagolás között. „Ha terhesgondozás idején a kismamának nincs pénze be­utaz­ni a városba vizsgálatokra, akkor az alapvetően anyagi eredetű ok, de ha ezzel veszélyezteti a magzatát, máris összecsúszott a két fogalom”.

Kovács Vera (AVM, ULE) tanulmányából kiderül, hogy a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (Tegyesz) került gyerekek bekerülési okai közül a szülők lakásproblémája évek óta az első helyen áll: 2008 és 2013 között 881 ilyen indoklás született, a szülők hajléktalansága 127-szer fordult elő – szemben a bántalmazással vagy az alkoholizmussal, amely 200 körüli számot mutat.

„A bántalmazás sokad­ran­gú kiemelési ok, az általunk ismert esetekben egyszer sem merült fel, a határozatokban sokkal többször olvassuk, hogy koszosak a falak, kevés az edény, sok a mosatlan, törülközőből csak kettőt találtam. Mi ez, ha nem anyagi ok?” – mondja Boros Ilona, aki sok olyan esettel találkozik, ahol már a terhesgondozási időszak alatt közli a családgondozó vagy a védőnő, hogy a születendő gyerek nem lesz otthon gondozható. „Ekkor mindig kiemelik a határozatok, hogy a szülők nem működtek együtt, nem engedték be a családgondozót az otthonukba. Ez nem olyan meglepő, ha az nem megoldani akarja a problémát, hanem fenyeget.”

ITT OLVASHATÓ