Szerző: Nagy Gyöngyi
2016.07.02.
Az indiai Devy Shetty, aki a Wall Street Journal szerint évi 30.000 pácienssel a szívsebészet Henry Fordja, és a Narayana Health vezetője, olyan (magán)klinikákon alapuló rendszert hozott létre, amelynek célja, hogy minél szélesebb néprétegeknek jusson magas színvonalú egészségügyi ellátás, az indiai egészségügy hozzáférési problémáira tekintettel. Lehet, hogy idővel Magyarországon is szükség lesz egy hasonló kezdeményezésre?
A Narayana Health célja, hogy a hozzá forduló betegek mindegyikének személyre szabott feltételek mellett nyújtson ellátást, értsd, minden betegre külön szabják az ellátás árát. Biztos, hogy így sem jut mindenki ellátáshoz, akinek szüksége van rá, de a szándék valós, és a vállalkozás eredményes. Átlagosan 1500 €-ba kerül egy bypass műtét, szemben a német 12.000-17.000€, illetve az USA-beli 15.000-30.000€ költséggel. Rászorulóként ennek töredékéért is ellátáshoz lehet jutni, bár az érintett családokra ez még így is nagy terhet ró.
Az egészségügyi ellátás biztosításának másik oldala, hogy a Narayana Health a spiegel.de hasonlatával élve ún. ALDI-kórházakat hozott létre, ahol sok esetben rokonok(!) látnak el ápolói feladatokat, és ahol hatalmas, esetenként 50 fős kórtermekben történik a betegek elhelyezése. Rendszerszintű szolidaritás hiányában, a költségek visszafogása, de elsősorban az ellátáshoz való hozzáférés érdekében a betegek bizonyos feladatokat maguk látnak el, bizonyos költségeket magukra vállalnak.
A Narayana Health jó példa arra, hogy magán-egészségügyi intézmények is működhetnek össztársadalmi érdekeket szem előtt tartva. Tudnunk kell azonban, hogy
mind az EU, mind a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és egyéb nemzetközi szervek értékként kezelik, és nem csak igazságosabbnak, de hatékonyabbnak is tartják a szolidaritáson alapuló közfinanszírozott egészségügyi rendszereket - ez az egészségpolitikában evidencia.
A magyar rendszer papíron: egyetemes hozzáférés, teljes körű szolidaritás...
A Narayana Health célja, hogy a hozzá forduló betegek mindegyikének személyre szabott feltételek mellett nyújtson ellátást, értsd, minden betegre külön szabják az ellátás árát. Biztos, hogy így sem jut mindenki ellátáshoz, akinek szüksége van rá, de a szándék valós, és a vállalkozás eredményes. Átlagosan 1500 €-ba kerül egy bypass műtét, szemben a német 12.000-17.000€, illetve az USA-beli 15.000-30.000€ költséggel. Rászorulóként ennek töredékéért is ellátáshoz lehet jutni, bár az érintett családokra ez még így is nagy terhet ró.
Az egészségügyi ellátás biztosításának másik oldala, hogy a Narayana Health a spiegel.de hasonlatával élve ún. ALDI-kórházakat hozott létre, ahol sok esetben rokonok(!) látnak el ápolói feladatokat, és ahol hatalmas, esetenként 50 fős kórtermekben történik a betegek elhelyezése. Rendszerszintű szolidaritás hiányában, a költségek visszafogása, de elsősorban az ellátáshoz való hozzáférés érdekében a betegek bizonyos feladatokat maguk látnak el, bizonyos költségeket magukra vállalnak.
A Narayana Health jó példa arra, hogy magán-egészségügyi intézmények is működhetnek össztársadalmi érdekeket szem előtt tartva. Tudnunk kell azonban, hogy
mind az EU, mind a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és egyéb nemzetközi szervek értékként kezelik, és nem csak igazságosabbnak, de hatékonyabbnak is tartják a szolidaritáson alapuló közfinanszírozott egészségügyi rendszereket - ez az egészségpolitikában evidencia.
A magyar rendszer papíron: egyetemes hozzáférés, teljes körű szolidaritás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.