Szerző: KMÉRCE
2016.07.16.
Xavi Espinet interjúja Frédéric Lordonnal, a francia baloldalon nagy népszerűségnek örvendő közgazdásszal és szociológussal, a CNRS kutatásvezetőjével még április 23-án jelent meg a barcelonai El Critic c. lapban. Tárgya a Lordon aktív részvételével is indult Nuit debout mozgalom volt, amely elsőként a párizsi Köztársaság teret "foglalta el" éjszakánként, majd onnan terjedt szét az egész országban. Sőt annak határain túlra is, miközben a Munka Törvénykönyv módosítása ellen tavasszal indult változatos, szervezett és spontán tiltakozások egyik jelképes és különös bázisa lett. (Az új "munkatörvényt" ugyan azóta elfogadtatta a parlamenttel a "szocialista" kormány, és a mozgósítást a szakszervezetek nyárra felfüggesztették, de forró őszt ígérnek...) Az interjú magyar fordítása elsőként a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában jelent meg.
Xavi Espinet: Ön szerint mi késztette a kormányt egy új munkatörvénykönyv előterjesztésére, és mi a szimbolikus jelentése az El Khomrinak[1] is nevezett törvénynek?
Frédéric Lordon: Nem látok más magyarázatot, mint a teljes ideológiai elvakultságot. Ez a baloldalinak mondott kormány a valóságban az V. Köztársaság összes eddigi kormánya közül minden területen a legjobboldalibb politikát folytatja. Ha bizonyos távolságtartással figyeljük az eseményeket, akkor jól látszik, hogy történelmi léptékű politikai változás tanúi vagyunk. A következményeket hamarosan – de legkésőbb a 2017-es választásokon – és rendkívüli jelentőségüknek megfelelően észlelni fogjuk. Lényegében a szemünk előtt megy végbe a francia szociáldemokrácia történelmi felszámolása, ami, valljuk be, tulajdonképpen fellélegzés. De ahhoz, hogy a felszámolás megtörténhessen, a szociáldemokráciának a lehető legjobboldalibb irányt kellett követnie. Rövidre fogva, a Szocialista Párt neoliberális fanatizmusa vezette a kormányt e törvény előterjesztésére – pedig ezt még a Sarkozy-kormány sem merte volna megkísérelni. Jól mutatja azt az intellektuális bomlást és szétesést, illetve ideológiai iránytévesztést, amelyben a párt téblábol. A baloldalhoz már csak a terminológiai tehetetlenségi erő köti. De túl az ideológiai bezártságon, a párt teljesen elveszítette a kapcsolatát a tömegekkel, a társadalom valóságával, nem veszi észre, mennyire ellehetetlenültek az emberek életkörülményei, nem veszi figyelembe, hogy a létbizonytalanság és a munkahelyi viszonyok eldurvulása milyen szenvedést okoznak az alkalmazottként dolgozóknak. Mindez együtt vezetett el ahhoz az őrült gondolathoz, hogy ezt még lehet tovább fokozni, amit ezzel a törvénnyel tovább is fokoztak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.