NÉPSZAVAZÁS

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2016.07.09.

E hét talán legjelentősebb belpolitikai eseménye hazánkban az, hogy a köztársasági elnök október 2-ra írta ki az ún. kvóta-népszavazást. Ez végeredményben azt jelenti, hogy a kormányzó párt megkérdezi azt a választóktól, hogy támogatja-e az Unió kvóta alapján történő menekült betelepítését Magyarországon. Fontos kérdés ez, hiszen az utóbbi évtizedek talán legnagyobb kihívásával áll szemben az Unió, amire eddig nem adott tökéletes választ. Vannak ugyan elképzelések, ilyen a kvóták központi kiszabásának módszere, aminek alapján a tagországok menekült státuszt adnának az arra illetékeseknek. A kormány mindeddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség menekültekre, hiszen a szükséges munkaerő hiányt inkább a hazai munkanélküliekből, vagy ha ez sem segít, akkor az Unióból, illetve a nem Uniós szomszéd országok magyar nemzetiségű munkavállalóiból oldaná meg a problémáját. Ez utóbbi pedig jobban megfelelne a Fidesz eddigi nemzetiségi politikájának is. De itt nem csupán erről van szó, hanem arról a kettős játszmáról, amit a kormány művel: megjátssza a szuverén nemzetállami mivoltát, holott az Unióban tagállami szuverenitás ab ovo lehetetlen, miközben folyton hangsúlyozza a föderációhoz való hűségét. Ebbe a játszmába illik ez a mostani népszavazás, ami azt akarná alátámasztani, hogy mily sokan támogatják a Fidesz menekültügyi politikáját.

Egészen más azonban a baloldali ellenzék álláspontja, amelyik már a kezdetektől fogva támogatta a kvóták kivetését és mintegy 3-4 ezer menekült tartós befogadását. Ez megfelel a baloldal liberális felfogásának, amely tulajdonképpen a menekültek iránti szolidaritást fejezné ki. Tehát a kormány és a baloldali ellenzék között már a kezdetektől fogva kialakult egy véleménykülönbség, ami egészen természetesnek tekinthető, hiszen az ellenzéknek éppen az a feladata, hogy ellenvéleményt fejtsen ki a kormány politikájával szemben, miközben az éppen megfelel a liberális szemléletének is. Tehát jómagam ebben nem látok semmilyen problémát. Az igazi gond akkor keletkezik, ha ezt a nézetkülönbséget már egy demokratikus intézmény, azaz a népszavazás degradálására használják fel. Ugyanis a népszavazásnak akkor lehet igazi értelme, ha az az egész ország jövőjével kapcsolatos fontos problémára kér választ a választóktól. A menekültügy ilyen kérdés lehetne, de nem olyan formában, ahogyan azt a két szemben álló szekértábor azt felfogja. A kormány ugyanis a népszavazást a saját önigazolására akarja felhasználni, míg az ellenzék a kormánnyal szembeni oppozíció kifejtése egyik alkalmának tekinti és erre buzdítja a támogatóit is. Ilyen politikai környezetben azonban a népszavazásnak gyakorlatilag nincs semmi értelme sem és minden erre fordított forint kidobott pénznek tekinthető...

ITT OLVASHATÓ