KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.07.17.
Igen, azt eddig is tudtuk, hogy Magyarország demográfiai katasztrófa felé tart, és hogy a nyugdíjkassza az összeomlás peremén egyensúlyozik. De arra, ami az elmúlt hetekben történt, nincs emberséges magyarázat: a magyar kormány ugyanis vérlázító módon hátrált ki az idős emberek ellátásából, ezzel olyanokra hárítva a feladatot, akik még annyira sincsenek felkészülve erre, amennyire egy normális jóléti államban ez elvárható(?) lenne tőlük.
Elöregedő társadalmunk önmagát emészti fel – tudtuk, hogy előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor ezzel a problémával valakinek foglalkozni kell. De ó, bár ne ebben a formában kezdődött volna a foglalkozás!
Már megint ki jár jól?
Két fronton folyik a harc, ebből talán a szülőtartás az, ami egyszerűbb kérdéseket vet fel (ezt látjuk át jelenleg valamivel jobban). Egy ideje tudjuk, hogy a termelőerő stagnálása miatt a társadalom nem képes fenntartható módon kitermelni azt a hihetetlen mennyiségű összeget, amit a nyugdíjkassza harap ki a GDP-ből. Erre válaszul alkotta meg az Orbán-kormány a szülőtartás intézményét: vagyis idős, önmagát eltartani képtelen szüleiről gondoskodjon felnőtt gyermekük, lehetőleg minél nagyobb mértékben, hogy ne az állam vállán nyugodjék ez a teher.
Mondanunk sem kell: álságos elképzelés az, hogy azok az idős emberek, akik tisztességgel dolgoztak és fizettek adót, abban a reményben, hogy nyugdíjas éveikben ez elég lesz számukra egy tisztes életvitelhez, csalódottan vehetik tudomásul, hogy nem ez a sors vár rájuk. És természetesen van egy rakás probléma ezzel az elképzeléssel, amelyeket sokan és sokszor elsoroltak már – de leginkább az a tragédia, hogy bizony sok olyan, magáról gondoskodni nem tudó szülő van, akinek a gyermeke se képes megtenni ezt, hiába lett törvénybe foglalt kötelessége is ezt megtenni...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.