MINI ERDOGÁN PLAKÁTPUCCSA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: rezeda
2016.07.20.

Tudtuk, hogy eljő az idő, tudtuk, hogy ez lesz tántoríthatatlanul. Mégis, merengő szívünk okád véres epét, miközben valami ragacsos trágyát, böfögő bitument pumpál az agyunkba, látván, hogy ím, újra itt van a magyar nép, illetve nemzet nagy és örökös, megbonthatatlan barátja – plázás példányoknak: öribari -, az óriásplakát.

Olyan ez ezekben a bőséggel vigasztaló időkben, mint Bicebócának a palatábla, vagy az égbelátó. Megvan a mi Küsmödink, ha nem plakátol, akkor levelez, de a tudat maga, hogy az ő népjobbító elméje egyfolytában és szüntelen csak a mi javunkon tépelődik-dolgozik, ez maga a másképpen el nem érhető, eget rengető lélekorgazmus, akárha Lenin az olvasókönyvben.

Ezért áll kurvának a nép egy része, amelyik hedonista módon vezéri kezeket csókol, utcán menetel, kommentel, meg minden lófasz. Nem jó neki, ellenben boldog, hogy másnak meg rossz. Így áll össze kies társadalmunk illékony szerkezete, amely permanensen hatalomban tartja a barmot, mert nem talál helyette egy borjút netán, egyáltalán semmit és senkit se talál...

ITT OLVASHATÓ