MIÉRT LETT MAGYARORSZÁG A MUNKAERŐHIÁNNYAL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGA?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: B.F.
2016.07.19.

A magyarországi munkaerő-hiány megértéséhez azokat a szerkezeti okokat kellene látni, amelyek a részpiaci hiányok összességéhez vezetnek. A hazai munkaerő kivándorlása ugyanis csak részben felelős a ma már a gazdasági növekedést korlátozó szakemberhiányáért. Emellett jelentős szerepe van a lerontott állapotú oktatási rendszer gyenge teljesítményének, a belső áramlást nehezítő tényezőknek, a közmunka rendszerének és a kormány gazdaságpolitikájának is, amely nem éppen a termelékenységnövelést eredményezi. A bérek emelkedése a munkaerőhiány automatikus piaci következménye, de nem elégséges a hazai munkaerőpiac egyensúlyi helyzetbe kerüléséhez. A Magyar Gyáriparosok Országos Szervezete (MGYOSZ) javaslatai közül a 250 ezer fős munkaerőimport tűzoltás lenne csupán, más javaslataik azonban, így például az oktatási rendszer átalakításának igénye, egybecseng a baloldal kritikai észrevételeivel.

Az elmúlt hetekben több hír, újságcikk foglalkozott a magyarországi munkaerőhiánnyal. A Világgazdaság (vg.hu) szerint csak Pest megyében 18 ezer ember vennének fel azonnal. A Balatonnál nincs elég szakács, pincér, felszolgáló, és általában kevés az informatikus, rengeteg orvos, nővér hiányzik (2016. márciusában 307 betöltetlen háziorvosi praxisról írt az MNO), de az autóipar is érzi már, hogy „fogy a magyar”. Az idézőjel indoka, hogy a KSH szerint bár valóban fogy a népesség, de ez a születések és a halálozások közötti különbségére vezethető vissza, a fogyást/gyarapodást befolyásoló másik tényező, a nemzetközi migráció ugyanis a nagy tömegű elvándorlás ellenére pozitív egyenleggel bír (2015-ben 7300 fős többlet). A munkaerő-piaci hiányokat tehát nem lehet pusztán az elvándorlás számlájára írni.

Vegyük sorra, hogy miért lett Magyarország a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások országa!

ITT OLVASHATÓ