Szerző: Pataki Márton
2016.07.20.
Hogyan működik a közbeszerzés az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt.-nél? Mi derül ki a dokumentumokból, és hogyan került sor egy személyes látogatásra a cégnél? Vigyázat, TLDR!
Fürjes Balázs nagyjából minden interjúban elmondja, hogy a budapesti olimpiának két nagy ellenfele van, a butaság és a tisztességtelenség, ezeket kell elkerülni. Csodálatos PR szöveg, de jelentem, már biztosan nem sikerült.
A 2024-es olimpiával kapcsolatos pályázattal és a hozzá kapcsolódó propaganda feladatokkal kapcsolatban eddig a Budapest 2024 Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. eddig 19 közbeszerzési eljárást folytatott le, 19 szerződést kötött meg, összesen 7 milliárd 384 millió forint értékben. Vajon hány esetben sikerült ezek közül több mint egy érvényes ajánlatot begyűjteni? Egy. Egyetlen egy esetben, a tizenkilencből. Egy 17 millió 800 ezer forintos irodabútor beszerzésnél. A maradék 7 milliárd 366 millió 200 ezer forint esetében sikerült elkerülni a versenyt.
A beszállítók versenyeztetése nem valami doktriner liberális dolog, amit elefántcsont-toronyban üldögélő közgazdászok akarnak lenyomni a nemzet torkán, hanem a leghétköznapibb józan ész alapján álló elővigyázatosság. Amikor a nagymamánk körbejár a piacon, hogy összevesse a kofák áruját és árait, amikor a lakásfestést megelőzően két-három mestertől is kérünk ajánlatot, vagy egy drágának ígérkező autójavítás előtt egy második szerelőnek is megmutatjuk a kocsit, akkor versenyeztetjük a beszállítókat. Nem egyszerűen csak a legjobb árat szeretnénk – bár az is fontos – hanem szeretnénk elkerülni, hogy átverjenek. Kevesebbet tudunk a zöldségpiaci helyzetről mint a piaci árusok, kevesebbet arról, hogy mennyibe kerül a festék és az ecsetek, és mennyi munkát jelent a lakás kifestése, mint a festők, és lövésünk sincs az autószerelésről. Ha pedig valaki mást bízunk meg az ügyeink intézésével, akkor különösen szeretnénk elkerülni, hogy a mi kárunkra hanyagul járjon el, vagy akár összejátszon az eladóval. Közpénzek felhasználása során erre a célra a közbeszerzési törvény és a kapcsolódó jogszabályok szolgálnának. 2016. Magyarországán azonban azt látjuk, hogy a jogszabályok gyakran a saját elvi, kimondott céljukkal éppen ellentétes célokat szolgálnak, különösen, ha az alkalmazóknak ez az érdekük. A közbeszerzési törvény alapelvei szerint „az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára… Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.” Ha csak egyetlen érvényes ajánlatot sikerül begyűjteni, az hiba. Egyszer-egyszer lehet hibázni, de 19-ből 18 esetben nem. Ahhoz már vagy tisztességtelennek, vagy nagyon-nagyon butának kell lenni. Ártatlan szemekkel még mindig lehet bizonygatni, hogy de hát minden megfelel a törvény betűjének, biztos lesz, aki vevő erre…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.