HOGYAN KÉPZELEM?

PKP BLOG
Szerző: feher.b
2016.07.04.

Nem kívánom hosszú bevezetővel untatni a kedves olvasót az utóbbi években átélt változásokkal kapcsolatban , ezért egyből a lényegre térnék, mert engem aggodalommal tölt el, hogy az utóbbi évtizedekben érdekes jelenségre lehettünk figyelmesek: egyes szavak , kérem szépen, írd és mondd, teljesen elvesztették az értelmüket. Ilyen például az a szó, hogy normális.

 

Ha eltekintünk ugyanis a szó értelmének szubjektív részétől, ami azt fedi, hogy kinek mi a normális, azért konstatálhatjuk, hogy a nagy egészet tekintve, egészen mindennapos életünk szintjére lesarkítva a dolgokat, ennek a szónak, még nem is olyan régen, igenis volt értelme.

Meg tudjuk fogalmazni, hogy mik voltak azok a dolgok, amelyeket nem tartottunk normálisnak, vagy ha úgy tetszik, akkor decensnek és ehhez tartottuk magunkat, ebben mértük a világot, különbözőségünk ellenére is viszonylag egységes fogalmakkal és a hozzájuk tartozó szavakkal.

 

A politika azonban egy idő után nemcsak átlépte ezeket a normalitásról alkotott fogalmainkat, hanem magával rántott bennünket is és az utóbbi években odáig fajult a dolog, hogy egyre többünknek már azzal is gondja van, hogy egyáltalán definiálni tudja, hogy milyen egy normálisan működő ország, pedig a normalitás világa a konzervatív játszótere, a konzervatív polgáré, aki az utóbbi évtizedekben kapkodta a fejét, mert olyan dolgokról bizonyosodott be, hogy megtörténhetnek, amelyek az ő világát igyekeztek romba dönteni.

 

Amikor elkezdődtek a jött-ment szerencseifjak politikai karrierjei, akkor kezdtük kapkodni a fejünket az újságok cikkeinek láttán, hogy jé, nahát, elloptak ennyi -annyi pénzt, kicsatornáztak maguknak, de a kezdetekkor még voltunk annyira naívak, hogy arra számítottunk, hogy majd a törvény ereje lesújt a gazemberekre.
 

Azt tapasztaltuk azonban, hogy a törvény ereje nem igazán sújtott le ezekre a politikai kalandorokra, illetve, ha le is sújtott, nem mindig és nem oda, ahova kellett volna...

 

ITT OLVASHATÓ