Szerző: Éva28
2016.07.04.
Nyár van. Rohadt meleg. Nincs erőm most sehova se menni, nem lehet kint lenni, nem lehet edzeni, kirándulni, a munka kiszívja minden energiámat. Mit lehet ilyenkor csinálni?
Bámulni bambán a tévét? Na igen, aki szereti a focit, annak most könnyű. Igaz, már a meccsek is ritkulnak. Készülünk a nyaralásra is. Ott sem lehet álló nap a vízparton feküdni csak úgy minden nélkül! Kézenfekvő a megoldás: heverészni a hűvös szobában, az árnyékban és olvasgatni! Mikor, ha nem ilyenkor?
Megvan az az emlék, amikor végre nincs suli, otthon lehetünk, vagy a nagyinál nyaralunk és napestig olvashatunk a hűvös szobában? Néha kimegyünk, kapunk egy lekváros kenyeret, egy szörpöt, legelünk egyet a cseresznyefán, aztán vissza, a könyvünkhöz, a varázslatba. Akinek nincs ilyen élménye, még mindig nem késő kipróbálni!!
Vannak könyvek, amelyek valamiért megtalálnak és velem maradnak, amelyekre mindig úgy gondolok, hogy jelentős szerepük volt az életemben, kicsit átformáltak, a hatásuk hosszú távon is érződik.
Mondok egy pár ilyen példát (a nagy klasszikusokon kívül, mint például a Száz év magány, Mester és Margarita, Utas és holdvilág, Dosztojevszkij regények, Hrabalok, stb. - hogy úgy mondjam, a kötelező alapkönyvek):
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.