Szerző: rezeda
2016.07.08.
Éntőlem meglehetős távol áll, hogy valakinek is a hitén kuncogjak, vagy fölhándigáljam neki az egész delírt. Mindenki abban hisz, amiben csak akar, amire gusztusa támad, legyen az az Úr, vagy éppen nagy, zöld szemű ufonauta, és még ezeken felül is van kínálat.
Továbbá el kell fogadnunk, hogy léteznek tudatmódosítók, amelyek közül olyik legális, mint a nagyfröccs vagy a Jézuska, mások pedig – mint a fű és barátai – üldözendők, hátrányosan megkülönböztettek úgymond, de nem lehet minden tökéletes.
Az viszont igazán kihoz a békémből, ha hitetlenek veszik szájukra hiába Isten nevét, és nem azért, mert magam valami keresztes vitéz volnék, a hit védelmezője, hanem egészen közönségesen az zavar a semmiben, hogy ezek a manusok permanensen és gusztustalanul mondják a nem igazat, a valódit meg pláne nem.
Sokan, és már nagyon régóta vannak ilyen élőlények szerte a Fidesz-ben, aki alakok, amikor kiderült, a zsolozmázás nagyobb hasznot hoz, mint a tiszta ész és az egyenesség, valamit gyorsan ehettek, mert azóta folyamatosan fújnak a seggükből a böjti szelek, mint azt Marquez mester oly igen találóan állapította meg Fernanda del Carpio kapcsán.
Régebbi időkben a párttitkárok hirtelen kikoptak a templomi padokból, most meg olyan világ van, úgy vélik a magukat felkentnek vélők, hogy az uborkafájuk csak úgy marad meg, és csak akkor lophatnak zavartalanul, ha reggeltől estig dohos istenszagot isznak magukba. Hazudik mind...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.