Szerző: Mikecz Dániel
2016.07.06.
Ez a konfliktus nemcsak a környezet- és városvédelemről, hanem a demokráciáról is szól.
A múlt héten felpörögtek az események (friss eseményeket lásd itt) a Városligetbe tervezett múzeumi negyed kapcsán a tüntetők és a beruházók között. A konfliktus akkor robbant ki, amikor a ligetvédők áttörték a beruházó cég biztonsági emberei által emelt kordonokat a Közlekedési Múzeum körül...
...A ligetvédők és a biztonsági őrök közötti incidens kapcsán felmerült az is, hogy miért nem lehetséges olyan mértékben mozgósítani a lakosokat, hogy a tömeg érdemben megakassza az építkezést-fakivágást, ami így tárgyalásra, konzultációra bírná a beruházót. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy a Greenpeace által rendelt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett fővárosiak 86%-a ért egyet azzal az állítással, hogy a tervezett múzeumok „zöld területeket nem veszélyeztető helyszíneken kapjanak helyet”. Bár a nyári időszakban nincs egyszerű dolga a tüntetésszervezőknek, az egészségügy és a közoktatás ügyében is sikerült résztvevőket toborozni a tiltakozásokra. A közparkok helyzete ráadásul lehetőséget adhat szélesebb rendszerkritika megfogalmazására, ahogy az Isztambulban történt, ahol a város központi részén fekvő Gezi parkba tervezett bevásárlóközpont miatt szökkent szárba egy országos tiltakozási hullám...A Városliget ügye egyelőre azonban nem lett magyar Gezi park. Egyrészről a múzeumok építése nem vált ki akkora ellenállást, mint a bevásárlóközpontoké. Másrészt fontos elem, hogy bár a már említett urbánus alternatív életformák fontos bázisát jelentik az RTS-mozgalmaknak, sokak számára idegen a rájuk jellemző életstílus-politizálás. Ilyen esetekben szoktak a tiltakozások szervezői támogató eseményeket szervezni, ahol olyanok is részt vehetnek, akik egyébként habitusuk alapján nem láncolnák magukat egy kivágásra ítélt fához.
A társadalmi mozgalmak esetében a konfliktus gyakran túlmutat a konkrét ügyön, így az RTS-mozgalom a köztérhasználaton vagy a ligetvédők tevékenysége a fák kivágásán. A Liget-projektről ugyanis az érintettek, tehát a Városligetet használó lakosok megkérdezése, a velük való egyeztetés nélkül döntöttek. Az RTS-mozgalmaknak és a ligetvédőknek is alapvetése, hogy a köztér használata sokat elárul a közélet állapotáról is, a konfliktus tehát nemcsak a környezet- és városvédelemről, hanem a politikai részvételről és a demokráciáról is szól.
A múlt héten felpörögtek az események (friss eseményeket lásd itt) a Városligetbe tervezett múzeumi negyed kapcsán a tüntetők és a beruházók között. A konfliktus akkor robbant ki, amikor a ligetvédők áttörték a beruházó cég biztonsági emberei által emelt kordonokat a Közlekedési Múzeum körül...
...A ligetvédők és a biztonsági őrök közötti incidens kapcsán felmerült az is, hogy miért nem lehetséges olyan mértékben mozgósítani a lakosokat, hogy a tömeg érdemben megakassza az építkezést-fakivágást, ami így tárgyalásra, konzultációra bírná a beruházót. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy a Greenpeace által rendelt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett fővárosiak 86%-a ért egyet azzal az állítással, hogy a tervezett múzeumok „zöld területeket nem veszélyeztető helyszíneken kapjanak helyet”. Bár a nyári időszakban nincs egyszerű dolga a tüntetésszervezőknek, az egészségügy és a közoktatás ügyében is sikerült résztvevőket toborozni a tiltakozásokra. A közparkok helyzete ráadásul lehetőséget adhat szélesebb rendszerkritika megfogalmazására, ahogy az Isztambulban történt, ahol a város központi részén fekvő Gezi parkba tervezett bevásárlóközpont miatt szökkent szárba egy országos tiltakozási hullám...A Városliget ügye egyelőre azonban nem lett magyar Gezi park. Egyrészről a múzeumok építése nem vált ki akkora ellenállást, mint a bevásárlóközpontoké. Másrészt fontos elem, hogy bár a már említett urbánus alternatív életformák fontos bázisát jelentik az RTS-mozgalmaknak, sokak számára idegen a rájuk jellemző életstílus-politizálás. Ilyen esetekben szoktak a tiltakozások szervezői támogató eseményeket szervezni, ahol olyanok is részt vehetnek, akik egyébként habitusuk alapján nem láncolnák magukat egy kivágásra ítélt fához.
A társadalmi mozgalmak esetében a konfliktus gyakran túlmutat a konkrét ügyön, így az RTS-mozgalom a köztérhasználaton vagy a ligetvédők tevékenysége a fák kivágásán. A Liget-projektről ugyanis az érintettek, tehát a Városligetet használó lakosok megkérdezése, a velük való egyeztetés nélkül döntöttek. Az RTS-mozgalmaknak és a ligetvédőknek is alapvetése, hogy a köztér használata sokat elárul a közélet állapotáról is, a konfliktus tehát nemcsak a környezet- és városvédelemről, hanem a politikai részvételről és a demokráciáról is szól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.