A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA ELFELEDETT MINTÁI: A MAGYAR NÉPI KOLLÉGIUMOK

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Barta Léka Tamás
2016.07.10.

70 éve, 1946. július 10-én alapították a Népi Kollégiumok Országos Szövetségét (NéKOSz-t). Az esemény azért is méltó a megemlékezésre, mert a NéKOSz jóval több volt mint egyszerű szakmai (pedagógiai) társadalmi szervezet: a közvetlen demokrácia egyik legizgalmasabb magyar kísérlete volt.

Ahhoz képest, hogy milyen fontos hatást gyakorolt sokakra, szinte hihetetlen, hogy maga ez a szervezet formálisan milyen rövid ideig, mindössze 3 évig (1946-1949) létezett. A népi kollégiumi mozgalom története azonban kicsit korábbra nyúlik vissza. Az 1930-as években a magyar társadalom legnagyobb hányadát kitevő parasztság nyomora és annak megoldási lehetőségei állandó vitatémát szolgáltattak a magyar sajtónak, köszönhetően elsősorban a népi írók (szépírók és szociológusok) mozgalmának. Már a népi írók is többször felvetették, hogy a szociális kérdések megoldásához szükség lenne a társadalmi mobilitás növelésére, ehhez pedig a szegény, paraszti származású diákok hatékonyabb támogatására.

1939-ben a Turul nevű diákszervezet támogatásával létrejött a Bolyai Kollégium, amely a Budapestre egyetemre kerülő tehetséges, paraszti származású fiataloknak biztosított lakást és közösséget. Első igazgatója is egy fiatal, nemrég végzett tanár, Boros Lajos lett. (A három tehetséges, szintén paraszti sorból származó ifjú alapító, Boros Lajos, Gombos Imre és Fehér Gyula saját elbeszélésük szerint birkózómeccsel döntötte el, hogy melyikük lesz a Kollégium igazgatója.) Boros Lajos rendkívül sokoldalú embernek bizonyult: bölcsészeti doktor volt, matematikát is tanított, és miután 1956-ban emigrált Amerikába, a sugárzásvédelem egyik elismert szakértője lett. Az ő igazgatósága alatt ugyanakkor a Kollégium még inkább egy Eötvös Collegiumhoz hasonló tudományos intézményként működött: mindennapi élete kevésbé volt úgy „átpolitizálva”, mint a későbbiekben.

A Bolyai Kollégiumban a legkülönbözőbb tudományterületeket képviselő hallgatók gyűltek össze. De saját területük mellett mind érdeklődtek társadalmi kérdések iránt is, képezték magukat szociológiából, falukutatásokat szerveztek, és tevékeny szociális életre készültek. Már kezdettől nagyon fontos volt a Kollégium életében az önigazgatás és a belső demokrácia...

ITT OLVASHATÓ