Szerző: HaFr
2016.07.19.
...A liberális kompetencia-központúság és a hagyományos lexikális beállítottság kettősségében vergődve a gimnázium már alig valamiben hasonlít akár csak a száz évvel ezelőtti önmagához, feladata az akkori missziójára: az erényes élet megalapozására -- nem illetékessége már a szabadság és a felelősség célszerű elsajátíttatása, a honpolgári és közösségi értékteremtésre való képesség elültetése, a társadalom vezetéséhez szükséges reflexek kialakítása. Ugyanakkor az is szomorú tanulsága a 20. századi magyar történelemnek, hogy az itt említett feladatok végül is mindig elvégezetlenek maradtak. A híresebbnél híresebb gimnáziumokban (Patak, Pápa, Debrecen, Pannonhalma, Piaristák, Fasor, Toldy, Fazekas stb.) száz meg száz éven át olyan diákok maturáltak, akik nem tudták feltartóztatni az ország hanyatlását, sőt sok esetben szerzőik és okaik voltak ennek, ami a legtragikusabban az 1914-től máig tartó periódusban mutatkozik meg. A magyar gimnázium válsága már a születése pillanatában megkezdődött, mert sosem ért vele össze a magyar elit kívánatos minősége -- cinikus módon a gimnázium mint intézmény és a közéleti elitünk mai állapota viszont a valaha tapasztalt legpontosabb módon tükrözik egymást: mind a kettő szomorú mélységben lévén...ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.