25 KILOMÉTERT GYALOGOLNI A LEGKÖZELEBBI ÜGYELETRE - 1. RÉSZ

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: TASZ
2016.07.25.

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.

Több tényező függvénye, hogy egy adott terület lakossága milyen egészségügyi állapotban van, illetve hogy ezt számszerűsítve mennyi a születéskor várható élettartam:
egyrészt természetesen múlik azon, hogy milyen életkörülmények között élnek és

1. milyen életmódot folytatnak;
2. múlik azon is, hogy mennyire könnyen tudnak hozzáférni az egészségügyi szolgáltatásokhoz;
3. végül az sem elhanyagolható, hogy milyen a kapott szolgáltatások színvonal

Ezek a szempontok közösen, egymásra hatva befolyásolják egy-egy terület vagy társadalmi csoport egészségügyi mutatóit...

...Rendkívül fontos lenne, hogy ha már nagy szegénységben, rossz körülmények között él valaki, akkor legalább ne legyen különösen megnehezítve a dolga, ha igénybe szeretné venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Akinek a háziorvoshoz több tíz kilométert kell utaznia és buszjegyre sem biztos, hogy van pénze – ha pedig nincs, akkor gyalogolnia kell –, az nagy valószínűséggel nem jut el az orvoshoz olyan gyakran, ahogy arra szükség lenne. Ha nem jut el a háziorvoshoz, nem történik meg a rendszeres szűrés, nem kapja meg a szükséges beutalót és gyógyszerreceptet sem.

A mélyszegénységben élők rossz egészségügyi mutatói és alacsony születéskor várható élettartama minden bizonnyal az ellátatlanság következménye is. A körükben felülreprezentált roma lakosságról kutatások állapították meg, hogy kevésbé veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mint az országos átlag. Ugyanez elmondható etnikumtól függetlenül a mélyszegénységben élőkre általában is. Nyilvánvalóan több ok is szerepet játszik abban, hogy a legelesettebbek jóval kisebb mértékben veszik igénybe az ellátórendszert, de az biztos, hogy a megnehezített hozzáférés nem segíti a mélyszegénységben élőket abban, hogy rendszeresen eljárjanak az orvoshoz...

ITT OLVASHATÓ