Szerző: Mariann
2016.06.23.
Ez a kötet egy napló, jobban mondva egy feleség, Hadnagy Sándorné, Marika feljegyzéseiből áll össze, de nem teljes történetté, nem kerek egésszé. Természetesen mivel egy szemszögű a mű, nem pártatlan, leginkább teljes egészében áthatja egy indulat, egy érzelemvilág: a férj életéért való rettegés.
De nemcsak ezért állt hozzám közel Marika mondanivalója, hogy néha szinte együtt sóhajtottam vele, nagyon jól ábrázolt, kitűnően érzékeltetett a főszereplő és férje közti házasság, és ebből fakadó összes nehézség. Az asszony éjt nappallá téve félti férjét, mégpedig nem alaptalanul, mert az értelmiségi Hadnagy Sándor tanár csak egyet nem lát át előre: hogy milyen tökéletes bűnbak, még akkor is, ha éppen nem csinál semmit...
...Mi vezet arra embereket, hogy csoportba verődve mások ellen támadjanak? És miféle helyzetek, beidegződések és indulatok idézhetik elő azt, hogy falusi járókelők, piaci vevők nekiessenek olyan szomszédaiknak, akik nemrég halálgyárakból menekültek meg? Hogy kerülhet valaki lincselők közé?
Závada Pál új regénye 1946-os magyarországi antiszemita pogromok történetén keresztül keresi a választ. Egy piacnapon az elbeszélő főszereplő, a falu tekintélyes kereskedőjének lánya, egy tanárember felesége tanúja lesz egy zsidó tojáskereskedő elleni támadásnak, amely vérengzéssé fajul. Asszonyok vezetik a rettentő pusztítást, amely nem kímél sem nőket, sem gyermekeket. A pogromot követően nyomozás indul, és tárgyalások során tárulnak fel az előzmények, a háború alatti és az utána kialakult állapotok. Az események előterében azonban emberek és eltorzuló emberi viszonyok állnak. A történelem, amely bármely pillanatban ma is próbára tehet bármelyikünket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.