"RÁFIZETNEK MÉG MAGUK ARRA A FERDINÁNDRA!" - EGY MERÉNYLET ÉS MÍTOSZAI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Konok Péter
2016.06.28.

Kétségtelen: a modern világ, de legalábbis a tágan értelmezett Nyugat (ami alatt valójában egyre inkább a „globális Északot” értjük) huszadik századának talán legfontosabb eseménysora, fordulópontja az a háború, amelyet azután a század közepe óta a második világháború vészterhes fényében „első világháborúnak” nevezünk. Ez persze kevéssé a józan érvelés, sokkal inkább a globálissá váló kapitalizmus egocentrikus szemléletének eredménye, amire mifelénk még egy sajátos, félperifériás hübrisz is rakódik. Hiszen az, hogy mit is tekintünk „a világnak”: alkalmazott valóság.

Széthulló világ volt az.

Széthulló világ volt az is.

Kétségtelen persze, hogy az első világháború kitörésének, a casus bellinek, visszatekintve különös jelentősége van. Százkét éve, 1914. június 28-án, akárhogyan ítéljük is meg, világtörténelmi jelentőségű eseményre került sor. Olyan kitüntetett pillanat ez, ahol a hosszú távú, nagy történelmi folyamatok, az aktuális világpolitikai trendek és az egyéni és egyedi apró véletlenek egyetlen gyújtópontban fókuszálódtak, ahol egymásra csúszó jégtáblákként torlódtak fel a történelem rétegei. Nehéz is lenne elkerülni ezzel kapcsolatban az utólagos mitizálást, különösen, hogy a mítoszok maguk is anyagi erővé, világmagyarázó elvvé válnak. Egy önmaga folyamatos becsapására épülő társadalomban (ahol az „igazság” a debord-i értelmezésben csupán „a hamisítás egy mozzanata”) a mítosz alapvető egység, sajátos zárókő a valóság boltívében.

Persze, ne feledjük, hogy mindig potenciálisan mitikus időt élünk. Retrospektíve bármelyik pillanat kitüntetetté válhat a jövő történelemkönyveiben. Igen, a mostani is...

ITT OLVASHATÓ