Szerző: Tuareg
2016.06.28.
A Britek szarul döntöttek, kicsit most pánikolnak, aztán majd korrigálnak. Nem azért voltak évszázadokon át a világ egyetlen valódi szuperhatalma, mert hülyék, és nem is azért, mert mindig a legjobb utakat választották. Csináltak Ők már nagy baromságokat, de mindig volt annyi eszük, hogy aztán újragondolják, és a saját maguk által létrehozott válságon végül felülkerekedjenek. Nem kell Őket félteni, az ország, amelyik Erzsébetet, Wellingtont, Churchillt, Tony Blairt tud kitermelni magából, majd megoldja a saját baját. Kár erre több betűt pazarolni, nem a mi nagyságrendünk a probléma, semmi ráhatásunk a dolgaikra, kettő ligával följebb játszanak, mondjuk úgy: Ők meghatározói a világpolitikának, mi meg nem. Úgyhogy maradjunk a saját házunk táján, a magunk mérettartományában: nekünk egy párt rituális öngyilkossága jutott. MSZP-nek hívták, béke poraira.
Ez a tisztújítás volt az utolsó alkalom, hogy a Szocik felegyenesedjenek, és megtanuljanak újra két lábon járni. Lett volna esélyük, a sikeres vasárnapi boltbezárós népszavazási harcuk, amit nettó megnyertek Orbánnal szemben, tartós muníciót adott nekik. Szóval lövedék az van, már csak fegyvert kellett hozzá találni. Nem sikerült. Van pár olyan arc az MSZP-ben, akinek volna mondanivalója a világról, ténylegesen hajlandó lenne küzdeni a Rezsim ellen. Botka, Harangozó, Szanyi, egyik sem a belesimulós típus. Na, ezzel fel is soroltam mindazokat, akiket aztán a bölcs szociküldöttek hazazavartak. Nem kellenek a harcosok, nem kellenek a közismert, kemény akarattal és önálló arccal rendelkező emberek. Nem kell egy esetleges küzdelmes jövő, ha lehet helyette a régóta zajló belesimulós "politikát" is folytatni. Nem kellenek karakterek, még a végén valódi változások lennének az MSZP-ben, az meg az apparatcsikok szürke középszarának kockázatos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.